A globális koronavírus-járvány két éve azonban visszafordította a pozitív folyamatokat, és az orosz–ukrán háború negatív gazdasági hatásai azzal fenyegetnek, hogy a táplálékhiány a fejlett és fejlődő országokban egyre több embert érint majd. Nemzetközi és civil szervezetek egyaránt kongatják a vészharangot arra figyelmeztetve, hogy globálisan koordinált válaszlépések nélkül a világ éhezőinek száma további milliókkal gyarapodhat.

A globális élelmiszerárak már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is emelkedtek, de a háború új löketet adott ezeknek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének globális árindexe ma sosem látott magasságokban mozog, és az egyes mezőgazdasági termények árindexe is kitartóan kúszik felfelé. A búza világpiaci ára az utolsó évben mintegy 60 százalékkal nőtt, és a növényi olajok ára még ettől is gyorsabban növekszik. Az orosz–ukrán háború több csatornán keresztül is hozzájárul a mezőgazdasági termények drágulásához, és ennek elhúzódása tovább növeli a piacokat uralkodó feszültséget.

Ez a feszültség beszivárog a politikába is, és egyre több fontos mezőgazdasági exportőr ország kormánya korlátozza a legfontosabb terményeik kivitelét. A Bloomberg adatai szerint április végéig nem kevesebb mint 23 ország jelentett be mezőgazdasági exportkorlátozásokat, melyek leggyakrabban éppen a gabonaféléket és a növényi étolajokat érintették. Friss példa az indiai búzaexport-tilalom, amely azért is váltott ki akkora visszhangot, mert az indiai kormány pár héttel ezelőtt még rekordmennyiségű búza exportját tervezte. India ugyan nem tartozik a legnagyobb búzaexportőrök közé, de az ukrán és az orosz búzaexport részleges kiesése után a piaci szereplők minden további exportkiesésre érzékenyen reagálnak. Még ennél is nagyobb gondot okoz az indonéz kormány döntése, mely betiltotta a pálmaolaj exportját. Ez fontos alapanyaga a globális élelmiszeriparnak, mely az ukrán napraforgóolaj kiesésének köszönhetően már így is komoly gondokkal küszködik.

Valahol érthető, hogy az érintett országok a hazai lakosság érdekeit tartják szem előtt, de mindegyik exporttilalom hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszerárak még jobban elszálljanak. Ez viszont ahhoz vezet, hogy valahol Afrikában vagy Indiában további családok éheznek majd, mert a drága élelmiszereket nem engedhetik meg maguknak. A Világbank számításai szerint globális szinten több mint 200 millió olyan ember van, akit csak egy rossz termésnyire van az éhezéstől.

Szlovákiában ugyan éhínségtől nem kell tartani, de a szegénység által fenyegetett lakosok száma itt is növekszik. 2021-ben a szegénység mintegy 660 ezer szlovákiai lakost fenyegetett, ami 45 ezerrel több, mint az előző évben. Mivel Szlovákiában az élelmiszerek teszik ki a fogyasztói kosár legnagyobb részét, a magas infláció miatt egyre több családban kerül kevesebb étel az asztalra. A szegénység a legjobban a többgyermekes családokat és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket fenyegeti, ezért rendkívül fontos volna, hogy végre megérkezzen a szlovák kormány régen ígért segítsége. A legfontosabb lépés a létminimum összegének megnövelése lenne, mert a szociális juttatások nagy része ennek összegéhez van kötve. Ha nem akarjuk, hogy az éhség Szlovákiában is komolyabban megjelenjen, nincs mire tovább várni. A mezőgazdasági termények világpiaci ára az év második felében csak növekedni fog, és ez tovább növeli az élelmiszerek árát is.