A 464 oldalon át hömpölygő történet egy vízparti településen játszódik. Szereplői gazdák és napszámosok, a katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült fiatal nő, aki többszörös leányanya, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Kulcskérdései pedig az izoláció, az emberek közti egyenlőtlenség, a kirekesztés és a növekvő agresszió, ami Nádas Péter szerint szétzúzza az ember karakterét.

Az elbeszélés látszólag ráérősen, egyre újabb szereplőket felvonultatva, széles ívekben kanyarog, miközben ellenállhatatlanul sodródunk a közös végzet felé.

„A néhány napot átfogó cselekményben az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg, amelyeket a szenvedők a saját egyetlen életükként érzékelnek. Céline és Móricz, Csehov és Borbély Szilárd, Csalog Zsolt és Tompa Andrea világához kapcsolódó univerzumban járunk, ahol a nyelv a beszédképtelenséggel érintkezik, ahol nemcsak a nyers önérdek és az ösztönös önzetlenség tör utat magának, hanem kaotikus és démonikus erők sodorják ismeretlen irányokba a szereplőket és az eseményeket” – áll a kiadó ismertetőjében.

A regény megjelenésének előestéjén érkezett a Jelenkor Kiadóba a hír, hogy Nádas Péter öt évvel ezelőtt megjelent memoárja, a Világló részletek svéd kiadása elnyerte a Berman Irodalmi Díjat, Svédország legnagyobb irodalmi elismerését.