A finn példa is jól mutatja, hogy kevés kell ahhoz, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot, és az orosz politikai elit egy ideje már elhagyta a racionalitás mezsgyéjét. Az óvatos európai kormányok ezért tartalék terveket szövögetnek, hogy az elkövetkező fűtési szezonban Európa ne váljon Oroszország túszává. Szlovákia 2009 fagyos januárjában átélte már, hogy milyen az, ha két hétre leáll az orosz földgáz, és ezt a traumatikus élményt jó lenne az elkövetkező fűtési szezonban kihagyni.

Szlovákia esetében ez azért is fontos, mert földgázszükségleteink döntő részét sok éve Oroszországból fedezzük. 2020-ban a szlovák földgázbehozatal 85 százaléka érkezett Oroszországból, abban az évben ennél nagyobb függőséggel csak Csehország, Lettország és Magyarország rendelkezett. Nyilvánvaló, hogy ekkora orosz földgázmennyiséget az egyik napról a másikra lehetetlen helyettesíteni, de felelőtlenség lett volna a szlovák kormány részéről, ha nem próbálkozik a szállítások diverzifikációjával. A kormány helyzete ma valamelyest könnyebb, mint 2009-ben, ugyanis éppen az akkori januári földgázválságnak köszönhető, hogy Szlovákia több irányból is össze van kötve az európai földgázvezeték- hálózattal.

Az orosz földgáz egyik fő lehetséges alternatívája a cseppfolyósított földgáz, mely a horvát Omisaljban található terminálnak köszönhetően Szlovákia számára is szóba jöhet. Az első, Szlovákiának szánt cseppfolyós földgázt szállító tartályhajó már az orosz–ukrán háború első napjaiban megindult Omisalj felé, de Szlovákia teljes földgázszükségleteit tekintve elmondható, hogy ez elsősorban a szlovák közvélemény megnyugtatására szolgált. Szlovákiának éves szinten mintegy 5,5 milliárd köbméter földgázra van szüksége, ami önmagában jóval meghaladja az Omisaljban található terminál jelenlegi kapacitását.

Komolyabb változást jelent viszont a Szlovák Gázművek új szerződése, melynek keretein belül norvég földgáz érkezik majd Szlovákiába. Ebben az esetben már komolyabb földgázmennyiségről van szó, mely a folytatódó cseppfolyósított földgázszállításokkal együtt az orosz földgáz körülbelül egyharmadát képes helyettesíteni. Ez nagymértékben hozzájárul a szlovák föld alatti földgáztárolók gyors feltöltéséhez, és ezzel optimistábban tekinthetünk az elkövetkező hónapokba. További jó hír, hogy sikerült üzembe helyezni a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezetéket, melyen keresztül további norvég vagy egyéb forrásokból származó földgáz áramolhat Szlovákiába. Lengyelország intenzíven dolgozik egy új cseppfolyósított földgázterminál építésén is, ami az említett gázvezetékkel együtt tovább javíthatja Szlovákia ellátását.

Az uniós orosz kőolajembargó bonyodalmaiból leolvasható, hogy az orosz földgázszállítások leállítása ma politikailag szinte lehetetlen volna. Az EU azonban intenzíven készül arra, hogy néhány éven belül a minimumra csökkentse az Oroszországból származó földgáz mennyiségét. Ennek egyik fő eszköze a REPowerEU stratégia, mely 300 milliárd euróval támogatja majd az orosz energetikai függőség csökkentését. A földgáz esetében ez az uniós gázvezetékek kapacitásának növelését és több új cseppfolyós földgázterminál építését jelenti. Érdeklődés esetén az Európai Bizottság kész az egész unió nevében tárgyalni a lehetséges új földgázszállítókkal is, ezzel is megerősítve a 27 tagország piaci helyzetét. Elmondható ezért, hogy Európában ma az orosz földgáz végének kezdetét láthatjuk, és Szlovákia esetében is biztosra vehető, hogy az elkövetkező években egyre kevesebb földgáz érkezik majd Oroszországból.