A Szövetség vezető politikusaival beszélgetünk csütörtökön délelőtt a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol kiderült, egyelőre még nem dőlt el, kit indítanak Nagyszombat megye elnöki tisztségéért. A párt vezetői nem nyilatkoztak egyértelműen arról, mely szlovák szereplőkkel működnének együtt. Az egyes platformok képviselői pedig továbbra is különböző állásponton vannak például az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget illetően.
Az Új Szó szervezésében Gombaszögön egy asztalhoz ültettük Agócs Attilát, a Szövetség Híd-platformjának tagját, Fülek város polgármesterét, Berényi Józsefet, az MKP-platform elnökét, Nagyszombat megye alelnökét és Mózes Szabolcsot, a párt alelnökét, aki az Összefogás-platform egyik vezetője is egyben. A beszélgetésen kiderült, jelen állás szerint az őszi megyei választás során Berényit és Mózest is jelölheti a párt Nagyszombat megye elnöki tisztségére. A Szövetség galántai járási szervezete ugyanis bizalmat szavazott Berényinek, Dunaszerdahelyen pedig július 18-án ül össze a járási elnökség, amely elképzelhető, hogy Mózes Szabolcsot jelöli a megyeelnöki posztra. A végső döntést a párt kerületi tanácsa hozza meg, ott döntenek, melyikük indulhat a tisztségért. A testület ülésének időpontját azonban Berényi nem árulta el. Az önkormányzatival egyszerre tartott megyei választásra október 29-én, szombaton kerül sor.
Kivel igen, kivel nem?
A politikai szubjektum vezetőit arról is kérdeztük, mely szlovák pártokkal tudják elképzelni, hogy a Szövetség parlamentbe jutása esetén, országos szinten együttműködnének. A beszélgetés mindhárom vendége arról beszélt, erre egyelőre a legtöbb szlovák párt esetében nem tudnak egyértelmű választ adni. Mózes szerint ennek főleg az az oka, hogy a szlovák politikai látkép nagyon változékony. „A pártok jönnek-mennek” – mondta azzal, a parlamenti választások előtt akár fél évvel is feltűnnek új szereplők. A Hlasszal való esetleges együttműködés kapcsán problémásnak nevezte, hogy Peter Pellegrini pártja a Smerből nőtt ki. De hozzátette, kérdéses, hogy a következő kormányt meg lehet-e egyáltalán alakítani a Hlas nélkül. „Akárhogyan nézzük, a politika nem lehet egy öncélú dolog. Egy pártnak az a célja, hogy bejusson a parlamentbe. Emellett az is cél, hogy amennyire lehet, kormányra is jusson, hiszen így tudja átültetni az elképzeléseit” – magyarázta. A jelenleg kormányzó OĽaNO-val való együttműködés legproblémásabb aspektusának Igor Matovič személyét tartja, akivel nagyon nehéz együttműködni.
Berényi szerint sem lehet jelenleg megmondani, elvben melyik szereplők lehetnek a Szövetség partnerei. Ugyanakkor hozzátette, a szlovákiai magyarság nagyon erősen korrupcióellenes értékeket képvisel, és arra utalt, hogy a Smer és a Hlas is kötődik a korábbi korrupciós ügyekhez. „Ilyen szempontból azt kell mondanunk, hogy velük nem működünk együtt. De könnyen megtörténhet, hogy a Hlas megnyeri a választást és tárgyalóasztalhoz hív minket” – véli. A jelenlegi kormánypártokról szólva pedig arról beszélt, az OĽaNO-nál hatalmas a zűrzavar, egyben problémásnak nevezte, hogy az SaS által jelölt külügyminiszter Ivan Korčok. „Aki magyar ügyekben folyamatosan beszól nekünk” – utalt Berényi arra, hogy a tárcavezető például a magyar kormánynak a Szlovákia területén megvalósuló lépéseibe kért beleszólást. Az MKP-platform vezetője a Sme rodina elnökét, Boris Kollárt pedig azért bírálta, mert a házelnök az ukrajnai háború kapcsán magyar revízióról beszélt. Ezzel együtt szerinte a Hlasszal vagy az OĽaNO-val való együttműködést nem lehet kizárni, ahogy azt sem, hogy erre mégis sor kerülhet. Egy esetleges koalíciókötés során szerinte fontos tényező lenne, hogy mely szlovák politikai szereplő nyitott Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztésére.
Agócs szerint, annak ellenére, hogy Besztercebánya megyében jól együttműködnek a Hlasszal, a pártnak ott van a múltja, amely a Smerhez köti. „Matovič azonban maga a káosz” – véli a Híd-platform vezető politikusa, és arra utalt, hogy például az önkormányzatokat a kabinet különböző feladatokkal terheli. Ezért szerinte nem lehet kijelenteni, hogy az OĽaNO egészen biztosan partnere lehetne a Szövetségnek, ahogy a Hlasról sem lehet ezt állítani. „Aztán nem szívesen, de lehet, hogy a pragmatizmus majd rávisz minket” – utalt arra, kizárni sem lehet az említett két szereplővel való együttműködést. Agócs azzal is indokolta, miért nem akarják pontosítani, mely szlovák pártokkal működnének együtt országos szinten, hogy az önkormányzati és megyei választás előtt helyi szinten a legkülönfélébb koalíciók jönnek létre. „Ha mi most a párt vezetőiként azt mondjuk, egyes szereplőkkel nem akarunk együttműködni, akkor nagyon csúnyán belekavarnánk az otthoni egyezkedéseikbe” – magyarázta.
A Szövetség mindhárom politikusa azonban egyértelműen kijelentette, a szélsőjobboldali Republikával kizárják, hogy pártjuk együttműködésbe kezdene.
Előrehozott választás
Mózes, Berényi és Agócs is azon a véleményen volt, hogy a jelenlegi kormányválságból csak egy előrehozott parlamenti választás jelenthet kiutat. Agócs szerint egy szélesebb társadalmi konszenzus is van erről. „Nemcsak az önkormányzatok képviselői gondolják ezt, hanem a közalkalmazottak, a pedagógusok és a nyugdíjasok szervezetei is” – mondta.
Mózes arról beszélt, a polgárok számára húsbavágó kérdések megoldása helyett a kormánypártok saját magukkal foglalkoznak.
Berényi azzal érvelt az előrehozott parlamenti választás mellett, hogy az ukrajnai háború olyan gazdasági következményekkel jár Szlovákia számára is, amelynek kezelésére egy stabilabb kormányra van szükség. Abban bízik, a Szövetség is egy stabilizáló elem lehet.
Ukrajna
Az ukrajnai orosz invázió kapcsán a Szövetség már a háború kezdetén kiadott egy állásfoglalást, amelyben elítélték az orosz agressziót. Forró Krisztián, a párt elnöke azonban bírálta a kormányt amiatt, hogy Szlovákia katonailag, fegyverszállítmányokkal is támogatja Ukrajna önvédelmét. Agócs erről elmondta, ő egyetért azzal, hogy Pozsony ilyen módon is segítse Kijevet. „Amikor egy nemzetet egy nálánál erősebb agresszor lerohan, akkor azt kényelmes messziről nézni. De amikor gyerekeket, asszonyokat, kórházakat bombáznak, akkor pusztán az ukránoknak való szurkolással nem lehet segíteni” – mondta, hozzátéve, hogy a párton belül a fegyverszállítmányokat illetően különböző nézetek uralkodnak. Az MKP-platform nevében Berényi ugyanis kijelentette, ők nem támogatják a fegyverszállítást, csak a humanitárius segély nyújtását. Ezzel együtt is szerinte el kell ítélni Moszkvát az ukrajnai civil áldozatok miatt. „Ha azonban az embargó miatt bezár például nálunk a Duslo vegyipari üzem, vagy a Slovnaft, leáll a gazdaság, az emberek munka nélkül lesznek, akkor vajon milyen lesz a közhangulat Szlovákiában?” – tette fel a kérdést, a fegyverszállítások helyett az Oroszország elleni gazdasági korlátozásokról beszélve.
Mózes személyes véleménye ezzel szemben az, hogy a magyaroknak nemzetpolitikai érdeke, hogy az oroszok ezt a háborút ne úgy nyerjék meg, ahogy azt elképzelték. „Mert ebben az esetben megkapjuk őket szomszédnak, és tudjuk, hogy az étvágyuk egyre csak nőni fog” – tette hozzá azzal, hogy Vlagyimir Putyin tervei minket is fenyegetnek. Ukrajna helyzetét az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai eseményekhez hasonlította, és úgy véli, jó az, hogy most a szomszédos államot nem hagytuk az út szélén, hiszen a Nyugat egykor cserbenhagyta az előbbi két országot.
