Az ötévente közzétett, 37 független kutató bevonásával a környezet állapotáról készített tanulmány szerint egyre nagyobb fenyegetést jelent az élőhely elvesztése és az invazív fajok jelenléte, miközben a biológiai sokféleség megőrzését célzó befektetések nem elégségesek.

Ausztráliában több emlősfaj tűnt el, mint bármely más kontinensen. A veszélyeztetett fajok száma nyolc százalékkal nőtt 2016 óta, és a tendencia várhatólag a következő években is folytatódik.

A szélsőséges éghajlati események fokozódó gyakorisága és súlyossága kihat az emberi jóllétre, a klímaváltozással együtt járó növekvő hőmérséklet és változó csapadékmintázat pedig megterheli a szárazföldi vízrendszereket.

Ausztráliában 2017 és 2019 között korábban soha nem látott aszály pusztított, amelyet kiterjedt bozóttüzek követtek 2019-2020-ban, a lángok nyolcmillió hektár őshonos növényzetet perzseltek fel. Emellett 2021-ben és 2022-ben rekordokat döntő áradások voltak az ország keleti felén.

A jelentés a kormány erőteljesebb szerepvállalását szorgalmazza a környezetvédelem terén, együttműködést javasol a különböző szektorok között és az őslakos közösségekkel.

A tanulmány már tavaly elkészült, de Scott Morrison előző miniszterelnök kormánya – amelyet sokszor bíráltak tétlenségéért a környezetvédelem terén – a májusi választások előtt nem akarta nyilvánosságra hozni. Anthony Albanese, az ország új miniszterelnöke ígéretet tett arra, hogy többet fog tenni a klímavédelem érdekében.

Tanya Plibersek környezetvédelmi és vízügyi miniszter megdöbbentőnek nevezte a dokumentumot, és kedden bejelentette, hogy 2030-ig Ausztrália szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védelem alá akarják vonni, ami újabb nemzeti parkok és tengervédelmi területek létrehozását jelenti.