A címet Jozef Banáš szlovák író egyik könyvétől kölcsönöztem, s ez nem kitaláció, hanem a valós élet. Ez vonatkozik a helyi, az európai, valamint a világ politikusaira is.
A mi tandem politikusaink, az észkombájnok a kormányban és a parlamentben olyan határozatokat hoznak, melyek homlokegyenest ellentétben vannak az ország és lakóinak érdekeivel. Nem veszik figyelembe, hogy a környező országokban milyen támogatásban részesülnek a polgárok, nem ismernek kompromisszumot. Elsődleges a külföldi érdekek érvényesítése, aztán ha van esélyünk, akkor majd részesülünk valamiféle segélyben mi is. Az a nyugdíjas polgártársam, aki nem tudja kifizetni a havi kiadásait, költözzön kisebb lakásba, vagy menjen albérletbe. Ugye? Az Európa-szintű politikusok sem különböznek semmiben tőlük.
1962-ben, Csehszlovákiában voltam másodéves katona, Észak-Csehországban szolgáltam. Akkor veszélyeztetett a harmadik világháború kitörése a Kuba-konfliktus következtében Hruscsov és Kennedy között. Több ezer kilométeren a csehszlovák hadseregben teljes készültség volt elrendelve. A kiszolgált katonákat sem engedték civilbe, rá kellett szolgálniuk. Annyian voltunk a kaszárnyában, hogy a folyosókon aludtunk. Ha külföldi rendszámú autó jelent meg a kaszárnya közelében, fel volt tartóztatva kémkedés gyanújával. A jelenben viszont a közvetlen szomszédunkban dúl a háború, és mi feledjük a hon biztonságát.
A gróf Széchényi Istvánnak tulajdonított nyilatkozat szerint minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakába, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.
K. György, Komárom