Search by category:
Egyéb kategória

Az uniónak is fáj a háború, de Moszkvának még jobban

A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog.

Az Európai Bizottság legfrissebb nyári gazdasági előrejelzése szerint az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni. Az euróövezet gazdasági bővülése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4%-ra mérséklődik. Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6%-on az euróövezetben és 8,3%- on az EU egészében, majd 2023-ban 4%-ra, illetve 4,6%-ra mérséklődik. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos közölte, az orosz invázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét. Az előrejelzés szerint az EU gazdasága továbbra is érzékeny marad az energiapiacok alakulására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális gazdasági növekedés lassulása miatt gyengül a külső kereslet. A várakozások szerint a munkaerőpiacnak, az infláció mérséklődésének, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak és a nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vesz. A gazdasági és az inflációs kockázatok nagymértékben függnek a háború alakulásától, a gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést.

Az előrejelzés Magyarországról azt írta, gazdasága gyorsan nőtt 2022 első negyedévében, a bővülés azonban jelentősen lassulni fog a következő negyedévekben, főként az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt. „Ezt már jelzi az alacsonyabb befektetői és fogyasztói bizalom, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilisi és májusi csökkenése” – írták. Magyarországon a GDP növekedése a 2021-es 7,1 százalékról 2022-ben 5,2%-ra, 2023-ban pedig 2,1%-ra csökken – tették hozzá. A megállapítások szerint az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belföldi kereslet, a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a valuta leértékelődése okozta. Az éves átlagos infláció a 2021-es 5,2%-ról 2022- ben 11,8 százalékra emelkedik, és 2023-ban is magas, 7,6%-os marad.

Szlovákia esetében a gazdasági lefékeződés erőteljesebb lehet. Az Európai Bizottság úgy véli, idén az ország gazdasága csupán 1,9%-os lesz, jövőre pedig mérsékelten felgyorsul 2,7%-ra. Ami az éves inflációt illeti, idén 10,5%-kal, 2023- ban pedig 8,2%-kal számolhatunk. A képhez hozzátartozik, hogy az Oroszország elleni szankciók kezdik megmutatni a hatásukat, és idén akár 10,4%-os gazdasági visszaesés is előfordulhat a háborút kirobbantó országban. Az EU-ba irányuló orosz export több mint 73 milliárd euróval esett vissza. Az elmúlt 4 hónapban 13,8 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be.

(MTI, TASR, ú)

Read More

Post Comment