Search by category:
Egyéb kategória

Járványkezelésből elégtelen

Pozsony |

Az Állami Számvevőszék (NKÚ) megvizsgálta, mennyire volt felkészülve a szlovák államigazgatás a koronavírus felbukkanására, és az eredmények nem túl hízelgőek a jelenlegi kormánykoalíció számára.

Az NKÚ még 2019 végén döntött úgy, hogy több közép-európai országgal együttműködve megvizsgálják, mennyire állnak készen az adott országok kormányai egy esetleges járványra. Ebben az időszakban a koronavírus-járvány már terjedésnek indult Kínában, de Európába még nem jutott el a kórokozó (Szlovákiában 2020 márciusában azonosították az első esetet). A számvevőszék először felmérte, milyen állapotban van a jogi keret, és mennyire felkészült a szlovák államigazgatás. Mint megállapították, a járványokkal szembeni védekezés elsősorban a kormány válságkezelő szerveinek a hatáskörébe tartozik (mint például a Központi Válságstáb és a Járványbizottság), valamint a folyamatba a Szlovák Közegészségügyi Hivatalnak (ÚVZSR), azon belül is a Nemzeti Járványellenes Bizottságnak kellene beavatkoznia. A Nemzeti Terv a Fertőző Betegségek Ellenőrzésére nevű dokumentumot még 2019-ben fogadta el a kormány, azzal a céllal, hogy ennek segítségével szabályozzák majd az esetleges járványok terjedését.

Kaotikus közigazgatás

A járványkezelés első éve azonban bebizonyította, hogy az előre elkészített akciótervek a gyakorlatban nem sokat segítettek. A járvány márciusi felbukkanása után újabb szervek jöttek létre, mint például az állandó válságstáb, amely az akkori miniszterelnök, Igor Matovič (OĽaNO) tanácsadó testületeként működött.

A koronavírus-járvány Szlovákiában feltárta a hatásköri és a jogszabályi hiányosságokat a fertőző betegségek elleni védelmi rendszerben. A számvevők megállapították, hogy krízishelyzetben a válságkezelési tervekben leírt intézményeket, struktúrákat és eljárásokat kellene alkalmazni. A tematikus csoportok, munkacsoportok és tanácsadói szervek hasznosak lehetnek mint támogató elemek, de rendkívüli helyzetekben az előírások betartásáért az állami szervek a felelősek. A járvány kezdetén Szlovákia jogi szempontból nem volt felkészülve erre

olvasható az NKÚ jelentésében.

A jogi keret hiányosságára példa a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) tevékenysége, amely a járvány kezdete óta különféle rendeletekkel szabályozta az óvintézkedéseket, és előfordult, hogy ezek nem voltak összhangban a hatályos jogszabályokkal. Voltak olyan intézkedések, amelyekről később az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmányellenesek, mint például az állami karantén elrendelése.

Felelősséghárítás

A rendeletekkel kapcsolatban a számvevőszék azt is megállapította, hogy az állandó változtatásuk is negatívan hatott a védekezésre. Szlovákiában csak 2021 januárjáig összesen 105 alkalommal adtak ki újabb rendeletet.

„A környező országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az intézkedések gyakori módosítása még a hatékony tájékoztatáspolitika mellett is a lakosság apátiájához vezet, ez pedig megnehezíti az előírások betartását”

– vélik az NKÚ elemzői.

Emellett problémát jelentett az is, hogy az állam nem rendelkezett megfelelő nyilvántartási hálózattal, a meglévő információs rendszerek nem nyújtottak elég adatot az összetett elemzéshez. Ez a negatív tényező a számvevőszék szerint főként a veszélyhelyzet kihirdetése utáni első hetekben mutatkozott meg, amikor az elemzők részinformációkkal dolgoztak, ráadásul időbeli csúszással.

„A járványügyi szakértők, az orvosok és az önkormányzatok az aktív elkötelezettségükkel sokat segítettek Szlovákiának a járvány kezelésében. Másrészt viszont az egészségügyi tárca és a Központi Válságstáb tagjai kitértek a felelősség alól, és a döntést a Szlovák Közegészségügyi Hivatalra bízták. A járványügyi szakértők a munkájukkal gyakran más állami intézményeket helyettesítettek, a hatáskörök egyértelmű tisztázása nélkül”

– jelentette ki Ľubomír Andrassy, az NKÚ igazgatója.

Tanulságok az oltásról

A számvevőszék leszögezte, hogy a fertőző betegségek elleni leghatékonyabb védekezési forma továbbra is az oltás. Az elemzők rámutattak, hogy a vakcinákkal szembeni szkepticizmus a koronavírussal kapcsolatban öltött hatalmas méreteket, ugyanakkor a gyökerei ennél mélyebbre nyúlnak vissza. A vizsgálataikból kiderült, hogy az olyan súlyos betegségek ellen, mint a gyermekbénulás vagy a tuberkulózis, a lakosság megfelelő mértékű átoltottsággal rendelkezik (az Egészségügyi Világszervezet legalább 95 százalékos átoltottságot ír elő), viszont 2015 és 2017 között a mumpsz, a rubeola és a kanyaró elleni átoltottság nem érte el a megfelelő szintet, ami akár egy nagyobb járvány kitöréséhez is vezethetett volna. Éppen ezért az államnak a jövőre nézve is fontos feladata, hogy az oltásokkal kapcsolatos általános bizalmat visszaállítsa.

Végül az elemzők azt is kiemelték, hogy Szlovákiában nem megfelelő a vakcinák beszerzési módja. Más európai országokban központi beszerzés zajlik, ehhez képest nálunk az orvosok rendelik meg a készítményeket a gyógyszertárakon keresztül. A számvevőszék szerint ez a módszer nem teszi lehetővé a megfelelő tervezést, aminek eredményeként előfordul, hogy lokálisan, vagy olykor akár országosan is hiány van bizonyos vakcinákból.

„Az egészségügyi tárcának mielőbb kezdeményeznie kellene az országos oltási nyilvántartás létrehozását, hogy az illetékeseknek valós időben legyenek objektív információk a lakosság átoltottságáról, illetve a vakcinák állapotáról. Ez az egyik módja annak, hogy az irányításunk alá vonjuk a kollektív immunitást, és így biztosíthatjuk a nélkülözhetetlen és biztonságos vakcinák elérhetőségét az állampolgárok számára”

– zárta Andrassy.

Read More

Post Comment