Zelenszkij videókapcsolaton keresztül vett részt a díjátadón, amelyen a brit kormányfő azt mondta: Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnöke megirigyelte volna Zelenszkij háborús vezetői képességeit. Johnson felidézte azt a február 24-ei telefonhívást, amely közte és az ukrán elnök között zajlott le, és amelyben Zelenszkij megerősítette, hogy „az őrület kitört”, és orosz tankok zúgtak át az ukrán-orosz határon: „abban a pillanatban, amikor a válság elérte csúcsát, ön megméretett mint vezető, és (a helyzet) legalább annyira súlyos volt, mint az, amellyel Churchill találta szembe magát 1940-ben”.

Mint mondta, Nagy-Britannia néhai volt kormányfője „nem csak üdvözölte, de talán még meg is könnyezte volna”, amikor a háború kitörtekor az ukrán elnök leszögezte: nem menekülőútra, hanem lőszerekre van szüksége. „Az ön ellenállása, méltósága, végeláthatatlan jó humora milliókat mozgatott meg, és ahogy kiáll a barbársággal szemben, az az ukrajnaiak szemében a hősiesség szimbólumává vált” – méltatta őt Johnson. A brit miniszterelnök – aki maga is nagy rajongója huszadik századi elődjének – tiszteletét fejezte ki, amiért az ukrán elnök „oly sok ország parlamentje előtt felszólalt, hogy már megszámolni se lehet”, s hozzátette: látja maga előtt, ahogy Churchill szelleme némán, csupán sétabotjának kopogásával bátorítja Zelenszkijt minden megpróbáltatáson keresztül”.

A díj átvételekor Zelenszkij elmondta: hálás érte, hogy Ukrajnát nem hagyták magára a háború kezdetekor, és azóta sem, ebben a tekintetben pedig külön kiemelte a brit kormányfőt. Mint fogalmazott, a díj Johnsont is megilleti, „ahogy mindenki mást is, aki semmilyen zsarnok miatt nem hajlandó feladni a szabadságát”.