Lassan mi is oda jutunk, mint az angolok, hogy másról sem tudunk beszélni, mint az időjárásról. Bár most már ők sem a folyamatosan szemerkélő esőre és a ködre panaszkodnak, hanem a negyvenfokos hőségre.
Európa-szerte mindenki a saját levében fő meg, és a szakemberek azzal ijesztgetnek, hogy ez a következő években csak rosszabb lesz. Vajon képesek leszünk alkalmazkodni a 40 fok feletti hőmérséklethez, vagy az elkövetkező nyarakat már csak klimatizált helyiségekben töltjük?
Katarína Plevová belgyógyász szerint ez lenne a legrosszabb megoldás, mert az állandó légkondicionálás amellett, hogy terjeszti a baktériumokat, csökkenti a szervezet alkalmazkodóképességét is. Pedig most semmire nincs nagyobb szükségünk, mint arra, hogy amennyire lehet, hozzászokjunk a rekkenő hőséghez. „Ez részben pszichológiai kérdés, egyszerűen el kell fogadnunk, hogy meleg van, többet izzadunk, többet kell innunk, és reggelre vagy estére kell időzítenünk a kinti tevékenységet” – mondja a doktornő. A légkondicionálást csak a szoba lehűtésére ajánlja, azt is csak lefekvés előtt. „Éjszakára semmiképp nem hagynám bekapcsolva. Ha idős, beteg emberek vannak a családban, vagy a lakás tetőtérben helyezkedik el, és a benti hőmérséklet elviselhetetlen, úgy állítanám be a klímát, hogy a kinti és a benti közti különbség még extrém hőségben se legyen több tíz foknál. Vagyis, ha kint 39 fok van, akkor bent se legyen kevesebb, mint 29, ellenkező esetben sokk éri a szervezetet, ahogy kilépünk a lakásból.”
Igyunk csapvizet
Ma már kevesebben használnak ventilátorokat, de ahol nincs légkondicionálás, a levegő átmozgatása is segít. Arra kell csak ügyelni, hogy ne üljünk a ventilátor közelébe, mert a huzat ízületi fájdalmakat, fejfájást is okozhat. „A ventilátort a helyiség olyan szegletébe tegyük, ahonnan nem ér bennünket közvetlenül a légáramlat. De ha idős, beteg vagy kisgyerek van a családban, ezt is inkább a szomszédos szobában kapcsoljuk be, és onnan engedjünk be némi friss levegőt. A közvetlen hideg légáramlat éppoly veszélyes lehet, mint a túl hideg vízzel való tusolás vagy a túlságosan lehűtött italok.”
Plevová doktornő a zuhanyzásra és az ivásra is a csapvizet ajánlja, szerinte a lényeg, hogy ne sokkoljuk a szervezetet. „Bár első hallásra nem tűnik túlságosan vonzónak, hőségben legjobb a forró tea, mert izzadásra serkenti a szervezetet és ezáltal lehűt. Szomjoltásra nem ajánlom a cukrozott üdítőket, alkoholt, kávét, de nem lenne életszerű, ha ezeket nyáron mind kizárnánk. Az a fontos, hogy mellettük elég vizet igyunk. A legjobb a csapvíz, semmi szükség vásárolt ásványvizekre.”
Aprított zöldség, gyümölcs
Szerencsére az étkezési kultúránkban előkelő helyük van a leveseknek, és ezek nyáron különösen fontosak. Tulajdonképpen nem is kell más, csak egy tányér jó leves, utána pedig friss zöldség, gyümölcs, némi hal, natúr baromfihús.
„A könnyű étkezés nagyon fontos, nem véletlenül ettek az eleink is egész nyáron tökfőzeléket, töltött paprikát, lecsót, uborkasalátát. A nehéz, füstölt húsokat főleg az idősebbeknél kihagynám, de ilyenkor édességre sincs szükségük. Ha nem érzik a szomjúságot, és az egyetlen, amit hajlandók meginni, a cukrozott üdítő, ám legyen, de ezeket is időnként teával helyettesíteném. Ihatnak, persze kávét is, ha megszokták és hiányzik nekik, de azzal a feltétellel, hogy utána megisznak egy nagy pohár vizet. Ez szokássá is válhat, pont úgy, mint a napi egy tányér leves, vagy a zöldség és a gyümölcs fogyasztása. Ne várjuk, hogy maguk vegyék el, aprítsuk nekik össze a paradicsomot, paprikát, uborkát a reggelihez, délutánra barackot, dinnyét. Ha egy-egy darabot bekapnak tévézés, olvasás mellett, lassan el is fogy a napi adag.
Harminchét fokig bírjuk
Amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 fokot, az sem mindegy, mennyit, mikor és hol tartózkodunk a szabadban. Kora reggel és este hét után ajánlott sétálni, meglocsolni a kerti növényeket, leszedni a termést.
Akinek napközben akad intéznivalója, az keresse az árnyékos helyeket, vigyen magával vizet, és viseljen fejfedőt, figyelmeztet Plevová. „Jó megoldás az is, ha pár percre betér egy klimatizált bevásárlóközpontba, kávézóba, ahol megpihen. Idősebb embereknek és kisgyermekeknek sem ajánlom, hogy nagy hőségben az egész napot strandon töltsék, mert a víz túl meleg, és nem biztos, hogy a parton jut nekik árnyékos hely. Általánosan elmondható, hogy egy egészséges ember 37 fokot gond nélkül kibír, mert ennyi a testhőmérsékletünk. Ezen felül a testnek már hűtenie kell magát, amit izzadással és fokozott folyadékbevitellel érhetünk el. Ezt soha ne becsüljük alá, mert a szervezet túlhevülése fatális következményekkel járhat, leállhatnak a vesék, a máj, a tüdő és a szív is. Mivel élnek emberek 40 fok feletti hőmérsékleten is, van remény, hogy valamennyire tudunk alkalmazkodni a megváltozott klímához” – teszi hozzá a doktornő. De az biztos, hogy az értékrendünket és az életünk rendjét is át kell szerveznünk.
-A bőrünk elkezd felmelegedni, és jelzéseket küld az agynak.
– Az agy jelzéseket küld a testnek, hogy kezdjünk izzadni.
– Ha túlságosan felhevült a testünk, felgyorsul a pulzus, nem izzadunk, nem tudunk koncentrálni.
– Károsodnak a vesék és az agy, izomgörcs, hányás, kóma is bekövetkezhet.
– Hosszan tartó túlhevülés esetén (pl., ha valakit a tűző napon az autóban hagynak), károsodhatnak a belső szervek, és beállhat a halál.
A párás meleg veszélyesebb
Sokat hallani arról, hogy a világ egyes részein alig lehet élni, mert az ottani népesség az év jelentős részében extrém hőségnek és páratartalomnak van kitéve. Jelenleg a bolygó népességének 30%-a él ilyen helyeken, de a kutatók szerint ez az arány 2100-ig a legdrasztikusabb klímavédelmi intézkedések mellett is elérheti az 50%-ot. Az extrém hőhullámok ráadásul a világ eddig mérsékelt égövű tájain is sokkal nagyobb gyakorisággal következhetnek be és sokkal több áldozatot követelhetnek.
Jóval nehezebb a dolga az emberi szervezetnek ott, ahol nemcsak a hőmérséklet magas, hanem a páratartalom is. Ilyen körülmények között az izzadság sem párolog el, a test nem képes lehűlni. A szakemberek annak megállapítására, hol nem megfelelőek az életkörülmények, a nedves hőmérő módszerét használják. Ez azt jelenti, hogy a hőmérőt egyszerűen körbetekerik egy nedves ronggyal. Ez a módszer kimutatja, mekkora hőséget vagyunk képesek elviselni – ez 35 fok abban az esetben, ha gyorsan képesek vagyunk árnyékba vonulni, inni, lehűteni a testünket.
Nem kell pánikba esnünk, bennünket egyelőre nem fenyeget ez a veszély, száraz éghajlatnál 54 fokra, 50%-os nedvességtartalomnál 43 fokra kellene emelkednie a hőmérő higanyszálának ahhoz, hogy az emberi szervezet számára elviselhetetlenné váljon a hőség. A rossz hír, hogy a Science Advences tudományos folyóirat szerint némely szubtropikus országokban már ilyen a helyzet. Az elkövetkező években ez lehet a tömeges migráció legfőbb oka is.
Országos szárazság
Nem csak mi, emberek szenvedünk a szárazságtól, a növényeket és az állatokat sokkal inkább megviseli. A vadon élő állatok nem tudnak reggeli harmatot inni, a növényeknek csak az öntözés biztosít nedvet, ami szintén véges. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) elemzése szerint most az a legnagyobb gond, hogy hónapok óta nem volt tartós, országos eső. Az egyes régiókon átvonuló záporokat azonnal napsütés, meleg idő követte, még a lehullott csapadék sem tudott beszivárogni a talajba. Különösen aggasztó, hogy most már az ország egész területén hosszantartó szárazság van, vagyis mind a négy évszakra a csapadékhiány jellemző.
Az SHMÚ elemzései szerint ma már ott is szárazság van, ahol nem szokott lenni, vagyis az ország északi területein „A legszárazabb Közép-Szlovákia déli része, azaz Gömör, ahol fél éve nem volt napokig tartó eső. Számolnunk kell azzal is, hogy a levegő hőmérsékletének emelkedésével egyre több víz párolog el a tavainkból, folyóinkból, veszélyeztetetté válnak a halak és más vízi élőlények.
– Gyűjtsük az esővizet és minden vizet, például amiben a húst zöldséget mossuk, használjuk fel öntözésre.
– Ne ivóvízzel töltsük fel a medencét, és ne borítsuk be térkővel az egész udvart, mert így az esetleges esővíz nem szívódik be a talajba.
– A füvet sem kell három hétnél gyakrabban kaszálni, mert nem maradnak meg benne a lepkék és a bogarak.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/31. számában jelent meg
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
