Search by category:
Egyéb kategória

A lakosság szerint az utóbbi években sem csökkent a korrupció mértéke Szlovákiában

Bár a korrupcióellenes harc a jelenlegi kormány – főként az OĽaNO – egyik leggyakrabban hangoztatott témája, az emberek mégsem érzik úgy, hogy az országban jelentősen javult volna a hatalommal való visszaélés mértéke. Legalábbis erre utalnak a legújabb Eurobarometer-felmérés adatai.

A felmérés készítői általánosságban a korrupció mértékéről kérdezték az adatközlőket, de kitértek a hazai intézményrendszer megítélésére, valamint arra is, hogy az emberek a hétköznapjaik során találkoznak-e korrupt magatartással.

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiában mennyire tartják elterjedtnek a korrupciót, a válaszadók 83 százaléka azt felelte, hogy nagyon is gyakori problémának számít. Ezzel szemben csak a megkérdezettek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hatalommal való visszaélés kevésbé jellemző az országra (a fennmaradó 3 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre).

Szlovákia lakossága jóval korruptabbnak látja a saját országát, mint egy átlagos uniós állampolgár, hiszen a felmérés alapján az EU-ban átlagban 68 százalék gondolja elterjedtnek a hatalommal való visszaélést. Görögországban a legrosszabb a helyzet, ott ez az arány 98 százalék, vagyis szinte minden ott élő ember úgy véli, hogy a görög állam velejéig korrupt. A V4-es országok közül Magyarország áll a legrosszabbul, a megkérdezettek 91 százaléka tartja elterjedtnek a korrupciót. Csehország és Lengyelország viszont jobban áll Szlovákiánál, előbbinél 78, utóbbinál pedig 55 százalékot mértek. Nem meglepő módon a lista végében a skandináv országok foglalnak helyet. Az utolsó helyen Dánia áll, az ott élők mindössze 16 százaléka gondolja elterjedt problémának a korrupciót.

A korrupció ellen

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a mennyire változott a korrupció mértéke az előző három évben. Az elemzők azért választották ezt az időtartamot, mert a legutóbbi, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérés adatgyűjtése még 2019 telén zajlott. Szlovákia szempontjából ez azért is érdekes, mert pár hónappal később tartották a parlamenti választást, amelyet az OĽaNO javarészt a korrupcióellenes harcra alapozva tudott nagy fölénnyel megnyerni, sőt, Igor Matovič pártelnök még mindig ezt tartja az egyik legfontosabb kampányeszközének. Ez abból is látszik, hogy a jelenlegi kormányválságot is erre a témára szeretné kifuttatni, legutóbbi Facebook-bejegyzésében például azzal vádolta az SaS-t, hogy minden egyes korrupcióellenes kormányt meg akarnak buktatni.

 

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben jelentős számú korrupciós botrányt derített fel a rendőrség. Hamran István országos rendőrfőkapitány az előző héten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, amióta átvette a testület vezetését, 17 magas beosztású hivatalnokot és vállalkozót ítélt el jogerősen a bíróság, és a legtöbbjüket még az előző kormányok idején nevezték ki. Az elítélt köztisztviselők szinte kivétel nélkül valamilyen korrupciós ügy miatt kerültek bíróság elé.

Pozsony |

Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint Robert Ficónak (Smer) nem kritizálnia kellene a nyomozókat, hanem inkább szégyenkeznie, amiért egyre több, korábban általuk jelölt tisztviselőt ítél el a bíróság.

Hamran csütörtökön tartott sajtótájékoztatót, ahol a rendőrségbe vetett bizalomról és az aktuális politikai botrányokkal kapcsolatos nyomozások állapotáról beszélt, illetve reagált több ellenzéki képviselő és Maroš Žilinka főügyész kritikáira is. A rendőrfőkapitány egyik leghangosabb bírálója az egykori miniszterelnök, Robert Fico, aki a nyilvános kijelentéseiben folyamatosan megkérdőjelezi a nyomozók munkáját, Hamrant nem egyszer „zsoldosnak” nevezte, és azt állította, mindössze Igor Matovič (OĽaNO) arra vonatkozó parancsait teljesíti, hogy kit állítsanak félre az ellenzékből.

 

Hamran azonban úgy véli, a rendőrség munkája önmagáért beszél. Felelevenítette, hogy az elmúlt két évben már 17 tisztviselőt és nagy befolyású vállalkozót ítélt el jogerősen a bíróság, és a hivatalnokok többségét éppen a Fico-kormány idején nevezték ki. Köztük van például Dušan Kováčik egykori speciális ügyész is, aki mellett végig kiállt a Smer vezetője, sőt, még az ítélethozatalkor is jelen volt a bírósági tárgyaláson. A rendőrfőkapitány szerint a korábbi kormányfőnek inkább szégyenkeznie kellene, mintsem vádaskodnia.

„Nem tudok olyasmiről, hogy a többi EU-s tagállamban létezik még egy miniszterelnök, akár jelenlegi, akár korábbi, aki megengedte magának, hogy nyilvánosan bírálja a folyamatban lévő rendőrségi eljárásokat és a bírósági döntéseket, csak azért, mert az ő jelöltjeit érinti. Inkább vállalja a felelősséget a jelöltekért, akiket a pozícióba juttatott”

– üzente Ficónak.

Politikai nyomás

Hamran megjegyezte, hatalmas politikai nyomás alatt kell dolgozniuk, mivel az ellenzéki politikusok folyamatosan próbálják lejáratni a nyomozókat. 

Példaként azt a kettős mércét említette, amely az együttműködő vádlottak intézményével kapcsolatos, és amelyet Fico olyan gyakran megkérdőjelez. Kiemelte, az együttműködő vádlottak szerepe nagyon fontos a nyomozások során, teljes ügyek kimenetelét dönthetik el. Mint mondta, ennek segítségével sikerült feltárni például a Szered környékén működő hatalmas droghálózatot.

Ha felderítünk egy szervezett drogkereskedő csoportot, amely veszélyezteti a társadalmunkat, főleg a fiatalságot, a politikai színtéren senkinek sincs kifogása az ellen, hogy együttműködünk a vádlottakkal. Ebben az esetben 46 személyről van szó, akiknek a vallomásai alapján már több mint 20 személyt sikerült elítélni. Az együttműködő vádlott intézménye pótolhatatlan, de mindig csak azokban a botrányokban kérdőjelezik meg a létjogosultságát, amelyeknek valamilyen politikai felhangja van

jelentette ki a rendőrfőkapitány.

Ficóék ügye

A kettős mérce azonban nemcsak ebben az esetben zavarja Hamrant. Kitért az Alkony-botrányra (Súmrak) is, amelyben Ficón kívül Robert Kaliňák (Smer) volt belügyminiszter, Tibor Gašpar korábbi országos rendőrfőkapitány, valamint Norbert Bödör nyitrai vállalkozó is szerepel. Bűnszervezet létrehozásával, hivatali jogkörrel való visszaéléssel és adótitok megsértésével gyanúsítják őket. A vádirat szerint az említett személyek többször is találkoztak a kormányhivatal épületében, és arról tárgyaltak, hogyan tudnák lejáratni a politikai ellenfeleiket, és ehhez olyan információkat is felhasználtak, amelyekhez törvényes úton nem juthattak volna hozzá. Így robbant ki például Andrej Kiska vagy Igor Matovič adózással kapcsolatos botránya is.

Az Alkony-üggyel nemrégiben Maroš Žilinka főügyész is foglalkozni kezdett, mégpedig azért, mert Ficóék azt állították, hogy a hatóságok szándékosan húzzák az időt. Meg is állapította, hogy a nyomozó és a Speciális Ügyészség ügyésze valóban késlekedtek, és 55 nappal tovább tartott a döntéshozatal a gyanúsítottak panasza ügyében, mint kellett volna. A főügyész fel is szólította a Speciális Ügyészséget, hogy haladéktalanul hozzanak döntést.

Žilinka kettős mércéje

Hamran azonban máshogy vélekedik az ügyről, a sajtótájékoztatóján fel is elevenítette az eljárás menetét. Mint mondta, április 22-én, vagyis három nappal az ügyfelei meggyanúsítása után Michal Mandzák, Gašpar és Bödör ügyvédje panaszt nyújtott be a rendőrségen. Ebben előre jelezte, hogy hamarosan csatolja az írásos indoklást is, de a nyomozó szerint ezt még hetekig nem tette meg. Hamran hangsúlyozta, ez egy kulcsfontosságú dokumentum a gyanúsítottak védelme szempontjából, hiszen ha a panaszt nyomós érvekkel támasztják alá, akkor a nyomozó akár le is állíthatja az eljárást. Mivel azonban az indoklás még június 15-én sem érkezett meg, a nyomozó továbbította az iratokat a Speciális Ügyészség ügyészének, akinek a végső döntést meg kell hoznia.

A rendőrfőkapitány úgy véli, a nyomozó várakozása jogi szempontból teljesen indokolt volt. Kiemelte, a Főügyészség munkatársai sem mindig siettek a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatallal. Kiemelte például Peter Tóth ügyét, aki a Kuciak-gyilkosság előtt több újságírót is megfigyelt Marián Kočner megrendelésére. Az ő ügyében a Főügyészség nyolc hónapig várt a döntéshozatallal, ráadásul ugyanezzel az indoklással – vagyis vártak a panasz indoklására és át kellett tanulmányozniuk a vádiratot.

Nő a bizalom

Hamran Denisa Saková (Hlas) korábbi belügyminiszter bírálatát sem hagyta szó nélkül, aki nemrégiben a közösségi oldalán kritizálta a rendőrségen uralkodó állapotokat. Szerinte rendkívül alacsony a nyilvánosság rendőrségbe vetett bizalma, és a vezetői pozíciókba olyan személyek kerülnek, akiknek nincs meg a megfelelő szakmai felkészültsége.

 

Az alacsony bizalommal kapcsolatban Hamran emlékeztetett, hogy ez a jelenség már hosszú évek óta tart, és a belügyminisztérium, amelyhez a rendőrség is tartozik, tizenkét évig a Smer kezében volt. A rendőrfőkapitány kiemelte, az utóbbi időszakban jelentősen javult a testület megítélése a közvéleménye szemében, amit az utóbbi felmérések is alátámasztanak. Az egyik az AKO intézet felmérése, amely alapján a lakosság több mint 60 százaléka bízik a rendőrségben. A másik pedig a legutóbbi Eurobarometer, amelyben a bizalom 4 százalékponttal emelkedett.

Hamran továbbá elutasította azt is, hogy nem szakképzett emberek kerülnek a kulcsfontosságú pozíciókba. Elmondása szerint jelenleg olyan vezetői vannak a rendőrségnek, akik hosszú évek óta a testület kötelékében dolgoznak, és rengeteg tapasztalatot szereztek.

„Szégyellném kritizálni új vezetőséget, ha olyan jelöltjeim lennének, mint amilyenek nekik voltak”

– tette hozzá a rendőrfőkapitány.

Pesszimizmus

Azonban hiába az OĽaNO elnökének és a rendőrfőkapitánynak az igyekezete, Szlovákia lakossága továbbra sem hiszi el, hogy az utóbbi három évben jelentősen javult volna a helyzet. A friss felmérésben a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy a korrupció mértéke most is ugyanakkora, mint három évvel ezelőtt. További 41 százalék viszont azt mondta, hogy a helyzet csak romlott, és mindössze a válaszadók 10 százaléka gondolta úgy, hogy jobban áll az ország, mint három évvel ezelőtt (a fennmaradó 4 százalék nem tudta megítélni a helyzetet).

Az időzítéssel kapcsolatban még fontos megjegyezni, hogy az új felmérés adatgyűjtése 2022 márciusa és áprilisa között zajlott, de a folyamat még azelőtt lezárult, hogy az utóbbi hónapok egyik legnagyobb korrupciós botránya kirobbant volna. Ez volt az úgynevezett Alkony-botrány (Súmrak), amely során Robert Fico egykori miniszterelnököt és Robert Kaliňák volt belügyminisztert (mindketten Smer) is megvádolták.

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert.

Kaliňákot és Robert Ficót (Smer) David Lindtner volt bíró képviseli majd a tárgyalásokon. „Örülnénk, ha az egész ügyet a Főügyészség felügyelné” – mondta Lindtner. Elmondása szerint Kaliňákot Pozsony mellett, horgászás közben, a fiai és felesége társaságában vették őrizetbe. „A fiúk nézték, ahogy elviszik az apjukat” – mondta, majd hozzátette, meggyőződése, hogy a gyanúsítás mögött politikai bosszú áll. Úgy gondolja, ha Kaliňákot kihallgatásra idézték volna, biztosan megjelent volna a rendőrségen. 

Elmondása szerint Kaliňákot nem csuklyás kommandósok, hanem körülbelül tíz rendőr vette őrizetbe, akik három autóval érkeztek a helyszínre. 

Mint mondta, az ügy sértettjei között Andrej Kiska, Daniel Lipšic és Boris Kollár szerepel. „Aligha tudnék független és pártatlan döntéshozatalt elképzelni, ha az ügy sértettjei között a különleges ügyész is szerepel” – tette hozzá.

Mint mondta, ügyfelei a gyanú szerint 2012 és 2018 között követték el a bűncselekményt, a bizonyítékok között pedig Marian Kočner Threema-üzenetei, a gyanúsítottak között pedig Norbert Bödör és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány is szerepel.

(Denník N)

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szerda reggel őrizetbe vette Robert Kaliňák volt belügyminisztert – számolt be elsőként a Denník N. A hírt a rendőrség is megerősítette.

Kaliňákot a volt kormányfővel, Robert Ficóval (Smer) együtt szervezett bűnözői csoport alapításával és támogatásával gyanúsítják. Mivel Fico parlamenti képviselő, az őrizetbe vételéhez a parlament hozzájárulása is szükséges.

A Denník N úgy tudja, ezenfelül mindkettőjüket adótitkok veszélyeztetésének bűntettével gyanúsítják. Az ügy a Tisztítótűz-akcióval (Očistec) áll összefüggésben.

Kaliňák mellett Marek Para ügyvéd is őrizetbe került.

A hírt Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. „Ma Szlovákia-szerte több rendőrségi akciót hajtott végre a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, amellyel összefüggésben több személy, többek között M.P., R.K. és R.F. ellen indult eljárás” – áll a rendőrség Facebookon közzétett bejegyzésében. Bővebb tájékoztatást későbbre ígértek.

A Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatala a közösségi oldalán hozzátette: a NAKA nyomozója kedden az Alkonyat (Súmrak) akció keretén belül eljárást indított négy személy, Robert Fico, Robert Kaliňák, Tibor Gašpar és Norbert Bödör ellen, összesen három ügyben.

Ficót és Kaliňákot bűnözői csoport létrehozásával és támogatásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsítják, továbbá mind a négy személy ellen eljárás indult üzleti, bank-, postai, telekommunikációs és adótitok többszöri veszélyeztetése ügyében. Az előkészítő eljárás törvényességét a hivatal szerint a Főügyészség Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze felügyeli.

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a Facebookon azt írta, Kaliňák és Fico őrizetbe vétele a bűnüldöző szervek önálló döntése. „Bízom benne, hogy bizonyítékokkal alátámasztott” – írta szűkszavú bejegyzésében.

Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, reméli, hogy a bűnüldöző hatóságok elegendő bizonyítékokkal rendelkeznek, és objektívan járnak el az ügyben. „Jelenleg azonban nincs elég információm” – mondta. Hozzátette, a Sme rodina soha nem akadályozta az igazságszolgáltatás működését, ez pedig ebben az esetben sem lesz másként. „Azonban várnunk kell a további információkra” – tette hozzá.

Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes felszólította Ficót, mondjon le parlamenti képviselői mandátumáról. „Végre sorra kerültek azok, akik a rendszer legtetején állnak. Ficónak nem szabad a képviselői mandátuma mögé bújnia, le kellene mondania” – írta Remišová Facebook-bejegyzésben.

Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter szerint az elejétől fogva egyértelmű, hogy a korrupció az előző kormány legfelsőbb vezetéséig elért, a bűnüldöző szervek pedig teljes bizalmát élvezik. 

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az ügyben folyó vizsgálatokra való tekintettel nem kívánta kommentálni Kaliňákék őrizetbe vételét. 

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter szerint nem lesz meglepetés a parlamentben, ha kérvényt nyújtanak be a képviselő őrizetbe vételére. Feltételezi, hogy az OĽaNO parlamenti képviselői támogatni fogják ezt.

„Maffiájuk számos tagjának tanúvallomása szerint Fico és Kaliňák durván kihasználták a rendőrséget, hogy kriminalizálják politikai ellenfeleiket” – reagált Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője. Hozzátette, hogy a tisztességes nyomozók keze meg van kötve, a politikusok pedig a médiából értesülnek a felmerült gyanúkról. Matovič szerint a Smer és a Hlasképviselői mindent megtesznek, hogy megkerüljék az igazságszolgáltatást.

Michal Šipoš, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke megerősítette, hogy ha az illetékes hatóságok kérik a parlament engedélyét Fico őrizetbe vételére, az OĽaNO klub tagjai nem fogják akadályozni őket a munkájukban. „Meg fogják szavazni. A törvény előtti egyenlőség és a jogállamiság olyan érték, amelyért mozgalmunk megalakulása óta küzd” – mondta Šipoš.

„Meglepne, ha valakit ez nem lepne meg” – osztotta meg az őrizetbe vételről szóló hírt Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a Facebookon. Eközben az SaS képviselői klubja szintén jelezte, támogatják az „igazságszolgáltatás szabad működését”, ezért Fico őrizetbe vételét is támogatni fogják az erről való szavazáson.

Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szintén reméli, hogy a nyomozóknak elég bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eljárást indítsanak Kaliňák és Fico ellen. „Ha igen, az a jogállamiság megerősödéséhez vezethet. Ha nem, akkor az a rendszer ellenségeinek és az összeesküvők fegyverévé válik” – mondta.

(mr, Denník N, TASR)

Kérdés, hogy ennek az ügynek a megítélése mennyire befolyásolta volna a korrupcióval kapcsolatos vélekedést, annyi viszont biztos, hogy a hazai felmérésekben a Smer támogatottságát különösebben nem tépázta meg a párt két legfontosabb alakjának meggyanúsítása.

Az intézményrendszer

Ami az egyes intézményrendszerek megítélését illeti, érdekes eltérések figyelhetők meg az EU-ban és a Szlovákiában mért adatok között. Az talán kevésbé meglepő, hogy az emberek az állami, a regionális és a helyi szinten tevékenykedő politikusokat tartják a legkorruptabbnak, a válaszadók 59 százaléka választotta ezt a lehetőséget a felsoroltak listájáról. Az viszont már meglepőbb eredmény, hogy az egészségügyet általánosságban korruptabbnak tartják, mint például a politikai pártokat, a bíróságokat, vagy a magáncégeket. A megkérdezettek 58 százaléka szerint ebben az ágazatban is gyakori a hatalommal való visszaélés, ezzel szemben az uniós átlag csak 29 százalék.

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Pozsony |

Bár az utóbbi hónapokban több bírósággal és ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak – egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer-felmérés.

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Fertőzött egészségügy

Talán meglepő, hogy az utóbbi hónapokban felszínre került botrányok ellenére – példaként a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) Vihar fedőnevű akciója említhető, melynek során több bírót is elfogtak korrupció gyanúja miatt – a lakosság továbbra is a szlovák egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak. A válaszadók 54 százaléka véli úgy, hogy az egészségügyben a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés elterjedt jelenség. Másképpen fogalmazva: minden második ember úgy gondolja, hogy az egészségügyben gyakran találkozni korrupcióval. Ez az adat annak fényében sem túl kedvező, hogy az európai uniós átlag 27 százalék, és csak 3 uniós tagállamban tartják korruptabbnak az egészségügyet, mint nálunk: Görögországban (81 százalék), Litvániában (71 százalék) és Cipruson (59 százalék).

Az emberek korrupcióhoz való hozzáállását az is jól tükrözi, hogy bár minden második megkérdezett korruptnak tartja az egészségügyet, mindössze 5 százalékuk ismerte el, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt kellett fizetnie az orvosnak vagy a nővérnek az egészségügyi ellátásért.

Read More

Post Comment