A szaktárca javaslata szerint az iskoláknak automatikusan, kérvényezés nélkül járna a pedagógiai asszisztens, s a jövőben az osztályokra, nem pedig az egyes diákokra hagynák jóvá a plusz munkaerőt. A reform legkorábban 2026-ra valósulhat meg, az átmeneti időszakban pedig az Európai Bizottság támogatásának köszönhetően emelkedhet az asszisztensek száma.

Diák helyett osztály

„Az állam ezúttal kötelezően finanszírozni fogja az asszisztenseket. Nem a diákhoz, hanem az osztályhoz rendelik majd őket. Az iskolaigazgatónak semmit sem kell kérvényeznie, automatikusan, az egészségkárosult diákok létszámától függően az osztályban megkapja az asszisztenst. Így nagyjából 18 ezerre emelkedik az aszszisztensek száma” – mondta Gröhling, aki szerint ez a rendszer hatékonyabb lesz, mivel minden tanuló, akinek szüksége van rá, megkapja a kellő támogatást. Az oktatási tárca vezetője szerint az érintett gyerekeknek nincs szükségük az asszisztensek állandó jelenlétére. „Néhány diagnózis kivételével nem nagyon hatékony, ha az asszisztens egész idő alatt egy konkrét diáknál van” – véli Miroslava Hapalová, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézete (NIVAM) alá tartozó Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) igazgatója.

„Közel 700 ezer gyerek van a rendszerben, akikre nem egész 600 iskolapszichológus jut” – figyelmeztetett Gröhling arra utalva, hogy az elmúlt években jelentős mértékben megemelkedett az igény a speciális pedagógusok, valamint egyéb szakemberek iránt, akik a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Hozzáetette, 2009-ben 786, 2022-ben viszont már több mint 12 ezer kérvény érkezett, de az állam ezek negyedének sem tudott eleget tenni – mindössze 3230 pozíciót hagytak jóvá. Az ugrásszerű különbséget részben a koronavírus-járvány számlájára írta, mondván: 2020 után közel a kétszeresére nőtt az asszisztensek iránti igény az iskolák részéről. Emlékeztetett, az állam túlnyomórészt uniós forrásból oldja meg a finanszírozást, az Európai Bizottság azonban már többször felszólította Szlovákiát, hogy saját költségvetésből biztosítsa a pénzkeretet. Az uniós helyreállítási tervnek köszönhetően októbertől állítólag plusz 600 pedagógiai asszisztens vállal munkát a hazai iskolákban.

Új elosztás

„A rendszer nem támogatja az összes gyereket az iskolában” – jelentette ki Svetlana Síthová, az oktatási tárca inkluzív oktatásért felelős államtitkára. Úgy véli, a probléma forrása a törvényben rejlik, az iskolának a jogszabály értelmében ugyan lehet asszisztense, az állam azonban ezt nem köteles finanszírozni. „Ha az osztályban legalább egy sajátos nevelési igényű diák van, akkor automatikusan 0,5 pedagógiai asszisztens jár. Ha legalább hárman vannak különböző sajátosságokkal, az osztályhoz egy asszisztenst rendelnek” – magyarázta az államtitkár. A tervek szerint már nemcsak az alapiskolákban, hanem az óvodákban és a középiskolákban is bevezetik az asszisztensi pozíciót. Azok az óvodák, ahol 4-nél kevesebb osztály van, egy fővel számolhatnak, ha ennél nagyobb létesítményről van szó, kettővel többen gondoskodhatnak a hátrányos helyzetű tanulókról. Az elosztási kulccsal kapcsolatban kiemelte, az iskola méretétől függően további szakembereket – logopédust, gyógypedagógust, pszichológust és gyógytornászt is alkalmazhatnak. Síthová elmondta, 100-nál alacsonyabb létszámú iskolák esetében félmun-kaidős posztról van szó, a 200–300 fős oktatási intézményeknél pedig az iskola egy speciális pedagógust vehet fel. A legkisebbeknél az asszisztensekhez hasonlóan 4 osztályig egy szakmai alkalmazott jut.

Hapalová hangsúlyozta, a „támogatói intézkedések katalógusa” és a törvénymódosítás azon gyerekek megsegítéséhez is hozzájárul, akik nem az anyanyelvükön tanulnak az iskolában. Itt elsősorban a roma, illetve ukrán tanulókra gondolt, akik szlovák iskolába járnak.

Gröhling elárulta, a javaslatcsomag 361 millióba kerülhet, s további 41 millió euróra lesz szükség a különböző terápiák megvalósításához. Ennek kapcsán kiemelte, az 550 milliós pénzcsomagot, amelyet a szakkörök támogatására hagyott jóvá a kormány, sokkal hatékonyabban fel lehetett volna használni. Síthová fontosnak tartja, hogy az átmeneti időszak során fokozatosan megemeljék az állami támogatás összegét, hogy a következő években például csak az összeg feléhez járuljon hozzá az Európai Bizottság. Az államtitkár szerint a törvénytervezet komplex intézkedéseket tartalmaz, amelyekhez kidolgozták a szükséges módszertani anyagokat is.

Kérdéses jövő

A tájékoztatás során felmerült a kormányválság kérdése is – érdemes-e reformot kezdeményezni, amikor távozóban van a miniszter a tárca éléről. Gröhling leszögezte, további javaslatokkal is készülnek, s igyekezni fog meggyőzni a partnereket a tervezet támogatásáról. Síthová közölte, ha a miniszter lemond, ő sem kívánja tovább betölteni az államtitkári posztot. „Nem a funkció, hanem a gyerekek miatt vállaltam ezt a munkát, a gyakorló pedagógusokért, azért, hogy változásokat tudjunk végrehajtani. Én sem maradok, ha távozik a miniszter. Éppen azért, mert nem látok rá lehetőséget, hogy folytassuk azt a munkát, amiért ide jöttünk” – jegyezte meg. Elárulta, az utóbbi időben sokat beszélgettek a minisztériumon belül, de kollégáival egyetértenek: egy csapatként jöttek, hogy végrehajtsák a hosszú távú és hosszú ideje várt reformokat. Ha erre nem lesz lehetőség, nem látják értelmét maradni. Gröhling szerint az a kérdés, ki lesz az utódja, illetve mennyire egyeznek meg az elképzelései a jelenlegi gárda terveivel. A miniszter szerint már sokan összecsomagoltak a tárcánál, de reméli, hogy a szakmai jelölések révén némi garancia megmarad a szakmailag megalapozott érvek elfogadására.