Heger a múlt héten azt mondta, nincs ok pánikra, az iskolákat nem zárják be az energiaárak növekedése miatt.  A pénzügyminisztérium tegnap közölte, jóváhagyták az oktatási tárca kérvényét, melyben az energiaköltségek fedezésére igényeltek plusztámogatást. A tájékoztatás szerint a 30 millió eurót az iskolák kiadásai alapján határozták meg. A pénzt az önkormányzatok, illetve a megyék kapják meg. Egyelőre azonban az energiaszolgáltatók sem tudják, milyen szintű áremelkedésre kell számítani, így kérdéses, a 30 millió euró milyen kompenzációra lesz elég. Ez a lépés ráadásul csak a regionális oktatást érinti, az egyetemek többletkiadásai továbbra sem oldódtak meg.  

A szerencsésebb iskolák időben megegyeztek a szolgáltatókkal, így még nem került veszélybe az intézmény mindennapi működése a többszörösére megugrott árak miatt, de van, ahol már a villanyszámla kifizetése is felemészti a költségvetés nagy részét.

Bizonytalan tél

Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatónője lapunknak elmondta, az energiaköltségekre szánt pénzcsomagot április végére jóformán el is költötték. Az áram közel a háromszorosára emelkedett, az iskola napi áron kapja a villanyt, miután a Slovakia Energy energiaszolgáltató kivonult a piacról, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) nem kötött velük szerződést. „Az iskolaügyi minisztériumnál lehetett kérvényezni pluszpénzt, ezt körülbelül egy hónapja megtettük, de azóta sem érkezett válasz” – mondta. Egyelőre a pénzek átcsoportosításával próbálják kezelni a helyzetet, ez azonban legfeljebb ideiglenes megoldás lehet. „Májustól azt a pénzt költjük energiára, amit a költségvetés szerint másra szántunk. December végéig valahogy kihúzzuk” – válaszolta arra kérdésünkre, mennyire sürgős az állam beavatkozása. Ami a fogyasztás csökkentését illeti, igyekeznek odafigyelni a takarékosságra, de az étkezde működtetése szintén áramot igényel, amin nehéz spórolni. „Napról napra létezünk, egyelőre nem tervezünk bezárást, de meglátjuk, mi következik” – jegyezte meg.

Elárulta, a szülői értekezleten felmerült a távoktatás kérdése is, tájékoztatta a szülőket arról, hogy az iskola igyekezni fog elkerülni az energiaproblémák miatti szünet elrendelését. Úgy véli, a fűtés a felújított épületnek köszönhetően nem jelent majd rendkívüli kihívást.

Andruskó elmondta, Nyitra megye, az intézmény fenntartója tavaly közös közbeszerzés keretén belül biztosította a villamos energiát és a gázt az iskolák számára. Hozzátette, ennek a lépésnek köszönhetően valahogy sikerül túlélni az évet, de hosszú távon óriási a baj. „Nálunk csak kétszeres emelkedés lesz. Tavaly 27 ezer eurót fizetett az iskola a villanyért és a gázért, idén pedig körülbelül 54 ezer euróra jön ki” – mondta, majd kiemelte, nagy iskolaként rendelkeznek elegendő tartalékkal, így ki tudják gazdálkodni a pluszköltségre fordítandó összeget. „Ez viszont azt jelenti, hogy semmi mást nem tudunk venni. A kollégáknak joggal nem tetszik, hogy nem lesz papír fénymásolásra, a szülőket megkérjük, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel az osztályokban biztosítsák a törlőkendőt. Ilyen szempontból padlón vagyunk, de az iskola léte egyelőre nincs veszélyben” – tette hozzá. Az igazgató nem tartja kizártnak, hogy az eddigi bejelentések ellenére, a gázhiányra való tekintettel télen a kormány kiad egy rendeletet, s az iskolák néhány hétre újra átállnak a távoktatásra. Hangsúlyozta, az energiaárak 2023 végéig le vannak kötve, de véleménye szerint ez sem jelent teljes garanciát, a szolgáltató ugyanis a rendkívüli drágulás miatt menetközben is megpróbálhat emelni.

Heger számol

A miniszterelnök a kormányülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, utasította az iskolákat, hogy küldjék el, pontosan mekkora az évi áramfogyasztásuk. Ezt azzal magyarázta, hogy ki kell számolni, milyen hatással lesz a költségvetésre az energiakiadások fedezése. „Azt gondolják, hogy az iskolásokat és a hallgatókat hagyjuk majd fagyoskodni az iskolákban? Azt gondolják, hogy a pácienseket hagyjuk majd fagyoskodni a kórházakban? Szó sem lehet róla” – jelentette ki a kormányfő a Szlovák Rektori Konferencia (SRK) közleményére reagálva, melyben arra figyelmeztettek, ha a kormány nem kompenzálja az egyetemek megemelkedett energiaköltségeit, novembertől akár be is szüntethetik az oktatást.

Andruskó szerint az iskolák esetében a minisztérium rendelkezik ezekkel a számokkal, a fenntartó rendszeresen kommunikál a szaktárcával. Emlékeztetett, Branislav Gröhling (SaS) volt oktatási miniszter már hónapokkal ezelőtt elismerte, hogy gond van, de állítása szerint Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter nem volt hajlandó felszabadítani a szükséges forrásokat. Az igazgató számításai alapján körülbelül 150–200 millió euró hiányzik, beleértve az óvodákat, alap- és középiskolákat, valamint az egyetemeket. „Ezt már régen meg kellett volna oldani, nem szeptember elsején derült ki, hogy baj van. Már fél éve jeleztük” – folytatta azzal, ha a kormány komolyan gondolja a probléma megoldását, akkor most kell lépnie. Kiemelte, a 15%-os inflációt és a többszörösére megemelkedett energiaköltségeket bele kell dolgozni a diákok után járó normatív támogatás összegébe.

Az iskolában pénteken tartották a szülői értekezletet, ahol az intézményvezető afelől biztosította a szülőket, hogy mindent megtesznek a jelenléti oktatás garantálása érdekében. Az áremelkedés azonban a szalagavatót is befolyásolhatja, a koronavírus-járvány kitörése előtt 500–600 fős bált szoktak szervezni, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt ezt is jobban meg kell fontolni. „Mi van akkor, ha a kormány úgy dönt, hogy a nem létfontosságú intézményeket bezárja, hogy ezáltal is spóroljon az energián?” – kérdezte a bizonytalan jövőre utalva, majd rámutatott, nemcsak oktatási, hanem össztársadalmi problémával állunk szemben, és sürgősen hosszú távú megoldásra van szükség.