„Támogatást indítunk a kisvállalkozók, a középvállalkozások és az iparvállalatok számára, hogy ne menjenek csődbe a hatalmas energiaárak miatt” – a Petr Fiala miniszterelnök által vezetett cseh kormány az elmúlt napokban ezt az utat választotta. A pozsonyi kormány ezzel szemben jócskán le van maradva. A szlovák parlament szeptemberi és októberi ülésén ugyan el kellene fogadni azokat a jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően enyhítenék a lakosságra és cégekre háruló egyre nagyobb terhet, egyelőre azonban csak részinformációk szivárogtak ki. Az új gazdasági miniszter, Karel Hirman szerint egyes javaslatokon még dolgoznak, mások kidolgozásához pedig csak most látnak hozzá.

Jöhet az árplafon?

Hirman annyit elárult, hogy a cseh modellhez hasonló árplafon bevezetését tervezi. Ennek az lenne az előnye, hogy nemcsak a háztartásokra, hanem az önkormányzatokra, kórházakra és állami hivatalokra is vonatkozna. Az elődje, Richard Sulík által előkészített javaslatok szintén a kormány asztalán vannak. Ezek azonban elsősorban a háztartásokat célozzák meg, amelyeknek a korábbi miniszter alacsonyabb áram- és gázárakat ígért. A törvényalkotás szempontjából azonban még semmi sem végleges. „Csehországban olyan rendszerszintű megoldást fogadtak el, amelyet Szlovákiában is szeretnénk megvalósítani” – mondta Hirman. Szlovákia esetében ez elsősorban azt jelentené, hogy a magas energiaárakkal szembeni védelmet nemcsak a háztartásokra, hanem a vállalati és közigazgatási fogyasztókra is kiterjesztenék.

Nincs mire várnunk

A szlovákiai vállalkozóknak azonban még halvány fogalmuk sincs arról, pontosan mit is tervez velük az állam. A kormány érthetetlen módon visszatartja az ezzel kapcsolatos információkat, ami miatt fennáll a gyanúja annak, hogy egész egyszerűen még semmit sem készítettek elő. „A gazdasági minisztérium augusztus végén még azzal kecsegtetett, hogy a vállalatok megnövekedett energiaköltségeit az EU ideiglenes keretrendszeréből kompenzálja. Eddig azonban nem nyújtott be semmilyen ezzel kapcsolatos sémát” – nyilatkozta Miriam Bellušová, a Szlovákiai Kisiparosok Szövetségének (SŽZ) a főtitkára, aki szerint ezeket a javaslatokat sem látta még senki.

„A cseh javaslatok hasonlítanak azokra, amelyekre mi már régóta próbáljuk rávenni a kormányt” – mondta el Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke. „A várakozás az Európai Unió döntésére – amelyre Eduard Heger kormányfő az elmúlt napokban többször is hivatkozott, az uniós egység megtartásával magyarázva a szlovák késlekedést – már közhelyszámba megy, és nem oldja meg a fő problémát” – tette hozzá Mihók. Az Európai Unió több országa ráadásul már hozott nemzeti szintű intézkedéseket, ami fontos a gazdaság működése és az ország versenyképessége szempontjából. „Ha Csehország, mint az EU soros elnökségét betöltő ország, máris úgy döntött, hogy nem várja meg az európai eljárást, az egyértelmű jelzés kell, hogy legyen a mi kormányunk számára is, hogy végre cselekedjen” – mondta Mihók.

„Több szlovákiai iparvállalat máris hatalmas problémákkal néz szembe. A szlovák iparnak a lehető leghamarabb segítségre lesz szüksége” – figyelmeztet Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) főtitkára. „Az ideális persze az lenne, ha a magas villamosenergia-árakra közös európai megoldást találnánk. Nem engedhetjük meg magunknak azonban azt, hogy csak erre hagyatkozzunk” – magyarázza Lasz. Szerinte a helyzet olyan súlyos, hogy ha a szlovák kormány őszintén segíteni akar az iparvállalatokon, akkor Csehország és más uniós országok példáját követve sürgősen elő kellene terjesztenie a saját támogatási tervét.

Cseh modell

Csehországban a magas energiaárak nemzeti szintű megoldását helyezték előtérbe, amíg az EU meg nem állapodik valamilyen közös megoldásról. „Nemzeti megoldásról döntöttünk a jelenlegi magas energiaárak miatt, amelyek augusztus végén elfogadhatatlan magasságokba szöktek” – mondta Petr Fiala. „A villamos energia kilowattóránkénti árának a felső határát az áfával együtt hat cseh koronában (0,24 euró), a gáz árát pedig három koronában (0,12 euró) szabjuk meg. Ez vonatkozik a háztartásokra, az egyéni vállalkozókra és a vállalkozásokra is” – jelentette be a cseh kormányfő. A végfelhasználónak a villamos energiáért az elosztással együtt nagyjából hétezer korona (285 euró) és kilencezer korona (367 euró) közötti összeget kell fizetnie egy MWh-ért. A gáz esetében a felső határ háromezer korona, azaz nagyjából 122 euró áfa nélkül. „Az ügyfél az energiát a megadott határértékig fizeti. Ami e fölött van, azt az állam állja” – magyarázta a ČT24-nek Jan Béreš energetikai elemző.

„Az árplafon az eddiginél nagyobb biztonságot nyújt az egyéni vállalkozóknak és a kisvállalkozásoknak. Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyeknek a működése alapvetően nem energiaigényes” – magyarázta a novinky.cz portálnak Jozef Jaroš, a Csehországi Kis- és Középvállalkozások Szövetségének az elnöke. A cseh vállalkozók egy része azonban amiatt aggódik, hogy a támogatás időben és megfelelő mértékben jut-e majd el hozzájuk.

Nemcsak a kisvállalkozásoknak kellene támogatást kapniuk, hanem a nagyvállalatoknak is, amelyek gyakran közvetlenül a tőzsdén vásárolnak áramot és gázt. Fiala szerint a nagy villamosenergia- és gázfogyasztók 2022. november 1-jétől vehetnek igénybe pénzügyi támogatást, amelyre az állam 30 milliárd cseh koronát (1,2 milliárd euró) készített elő. Ez az ideiglenes válságkezelési keret az év végéig marad érvényben. Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter elmondta, hogy ideiglenesen mintegy nyolcezer vállalatnak nyújtandó támogatással számol. A cseh kabinet nem tervezi, hogy maximális energiaárakat állapít meg a vállalatok számára, mivel ezt az európai jogszabályok nem teszik lehetővé. A támogatás tehát a veszteségek kompenzálása formájában valósul meg.

Közös beszerzés

A közszféra közös energiabeszerzése is segíthet az energiaválság kezelésében. A szlovák kormány a cseh példát követve szintén efelé hajlik. „Az ilyen beszerzés alacsonyabb árakat eredményezne” – mondta Eduard Heger, aki szerint minden közszolgáltatónak, például önkormányzatoknak, kórházaknak, iskoláknak és más intézményeknek együtt kellene energiát vásárolniuk. „A közszféra ezernyi kis szervezetre oszlik, amelyeknek alacsony a kereslete. De ha összeállnak, nagy az alkupozíciójuk. A problémát az irányítás jelentheti, meg kell ugyanis birkózni azzal a technikailag nehéz feladattal, hogy ezt az árucikket több ezer, különböző energiafogyasztási grafikonokkal rendelkező szervezet számára biztosítsák” – magyarázza Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője.

Csehországban ennek hasonló módon kellene működnie. Az ottani kormány azt is kilátásba helyezte, hogy az energiatermelőknek a termelésük egy részét az állam számára kell majd biztosítaniuk. Ez utóbbi pedig egy állami energiakereskedőn keresztül fogja megvásárolni és szétosztani a közintézmények és önkormányzatok között az energiát. A csehek azonban még nem véglegesítették ez ezzel kapcsolatos jogi részleteket.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa