Search by category:
Egyéb kategória

Heger, Naď és Sólymos is reagált Putyin bejelentésére

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Vlagyimir Putyin eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – írta a kormányhivatal az orosz elnök bejelentésére, melyben részleges katonai mozgósítást hirdetett Oroszországban. 

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő határozottan elítélte az orosz fél által, a megszállt területeken tervezett „álreferendumot”. A szlovák miniszterelnök Illegális annektálásról beszélt, amit – mint mondta – nem szabad elfogadni. A miniszterelnök leszögezte, továbbra is támogatja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzését.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter azt feltételezi, hogy a Kreml „álarcként”, az annektálás legalizálására és Oroszország határainak megváltoztatására használja majd a megszállt területeken tartott népszavazások eredményeit.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – véli Naď. Hozzátette, Putyin részleges mozgósításról tett bejelentése nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Putyin a részleges mozgósítás kihirdetésével az egész világ előtt beismeri az orosz katonai erők vereségét Ukrajnában. Ezzel a döntésével azonban újabb embereket küld a halálba. Katonákat és ártatlan civileket, és a mi szabadságunkat is még jobban veszélyezteti. Ezt a háborút Putyin robbantotta ki, ő az, aki befejezheti. Ehelyett úgy döntött, hogy folytatja ezt az értelmetlen öldöklést. Őrület” – írta a közösségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

„Oroszország más területek annektálási kísérletét bizonyítja az a törekvés is, hogy népszavazást szervezne a megszállt ukrán területekről. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt, és cinikus lépést a béke nemzetközi napján” – áll a kormányhivatal Facebookon közzétett állásfoglalásában.

A szlovák védelmi tárca szerint az oroszok által megszállt területeken történő népszavazások eredményét a Kreml az annektálás legalizálására, Oroszország határainak megváltozására használná fel.

„Az új »orosz« területeket ezt követően »minden rendelkező erővel megvédi majd«. Az ukrán offenzíva nyugati támogatása ezen az új orosz területen támadást jelentene Oroszország ellen. Putyin tehát megteremti a feltételeket a Nyugat atomtámadással való zsarolásához” – írják.

A közlemény szerint a szerdán bejelentett részleges mozgósítás nem új fejlemény, az orosz elnök ugyanis már februári beszédében is hasonló forgatókönyvet jelentett be, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin, melyen részleges katonai mozgósítást jelentett be.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép hatályba. „Részleges mozgósításról beszélünk, ami azt jelenti, hogy csak a jelenlegi tartalékosokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, és rendelkeznek bizonyos katonai szakképzettséggel és megfelelő tapasztalattal, fogják besorozni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Elmondta, hogy a hadsereg több mint 1000 kilométeres frontvonalon száll szembe a nyugati hatalmakkal Ukrajnában. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök, majd azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy Oroszország elpusztítását tervezi, és nukleáris zsarolást alkalmaz.

A NATO és az Egyesült Államok kedden elítélte az oroszbarát hatóságok által tervezett népszavazást Ukrajna egyes részeinek elcsatolásáról, „szemfényvesztésnek” nevezve azt, és kijelentve, hogy nem ismerik el az eredményt. Az Európai Unió, Franciaország, Németország és számos más nyugati ország ugyanezt mondták. A népszavazások kiírásának jelentőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Sojgu: 300 ezer embert mobilizálunk

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közölte, hogy az orosz tartalékosok közül 300 ezer embert mobilizálnak. Közben rendeletbe foglalták az orosz katonák szerződésének határozatlan idejű meghosszabbítását is, így csak elbocsátás esetén lehetséges a távozásuk.

(TASR, MTI, 24.hu, Guardian)

Read More

Post Comment