Az egészségügyi dolgozók fizetésemeléssel kapcsolatos javaslata nem nyerte el a szakszervezetek tetszését. A Szlovák Orvoskamara (SLK) szerint elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi minisztérium egyelőre nem tett semmit a járóbeteg-ellátásban dolgozók fizetése ügyében. Eközben Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) tárcavezető azt próbálja kideríteni, hány kórházi orvos adta be a felmondását.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány elfogadta az egészségügyi minisztérium béremelési javaslatát, amelynek eredményeként 25 egészségügyi hivatás képviselői számíthatnának magasabb fizetésre 2023 januárjától. Az alapbéreket meghatározó szorzók megemelése mellett a kormány bevezetne még egy juttatást, mégpedig a szakmai tapasztalat alapján – minden egyes ledolgozott év után a két évvel korábbi átlagbér 1 százalékával emelkedne a fizetés, legfeljebb 20 évig.
A kormány szerdai ülésén rábólintott az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatra, melyről gyorsított eljárásban dönthet a parlament. A koalíciónak azonban az ellenzéki képviselők támogatására is szüksége lesz, így egyelőre kérdéses, az ígéreteken kívül mást is kapnak-e az egészségügyben dolgozók. A jogszabály a tervek szerint 2023. január elsején lép érvénybe.
Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a béremelés egy a lehetséges eszközök közül, mely hozzájárul az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megakadályozásához és a helyzet stabilizálásához. Kiemelte, a javaslat a kórházak, a gyógyfürdők és mentőszolgálatok, valamint az idősotthonok alkalmazottjait egyaránt érinti, konkrétan 25 egészségügyi hivatás képviselői számíthatnak béremelésre, ha a parlament jóváhagyja a törvényjavaslatot.
Vannak kivételek
A bemutatott intézkedésből azonban így is kiesnek például a rendelőkben, az iskolákban, az otthoni ápolási ügynökségeknél dolgozó nővérek. A tárcavezető ezzel kapcsolatban azt mondta, nem feledkeztek meg ezekről az egészségügyi dolgozókról sem, viszont a bérautomatát érintő törvény csak a kórházi alkalmazottakra vonatkozik. Állítása szerint már megkezdték a tárgyalásokat a pénzügyminisztériummal a rendelők finanszírozásának növeléséről.
A minisztérium állítja, 2013-tól nem volt ennyire átfogó és jelentős béremelés az egészségügyben, s a jobb anyagi jutalmazásnak köszönhetően Szlovákia versenyképessé válik a V4 országai között. Lengvarský szerint kompromisszum született, s ez a maximum, amit az adott körülmények között ki tudtak harcolni, a jövőben azonban további rendszerszintű intézkedést ígér az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására.
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő és Igor Matovič (OĽaNO) szintén arról beszélt, hogy az országot sújtó jelenlegi és előző válságok árnyékában kiváltképp fontos, hogy sikerült megegyezni a fizetésemelésben. Matovič szerint a nehéz gazdasági helyzetben, amikor minden euró számít, nem egyszerű előteremteni az intézkedésre szánt 232 millió eurót. A miniszterelnök felszólította az orvosokat, értékeljék át a felmondásuk benyújtását. „Szeretném megkérni az orvosokat, hogy értékeljék át a felmondásukat. Erre most igazán nem alkalmas az idő” – szögezte le, majd arról beszélt, kormánya prioritásként tekint az egészségügyre.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke augusztusban kritikával illette a kormányt, amiért szerinte továbbra sem veszi komolyan a követeléseiket, így a rendszerszintű megoldás hiányában nem maradt más hátra, mint a tömeges felmondás. A Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnöke korábban szintén csalódottságát fejezte ki a kormány javaslatával kapcsolatban, elsősorban azt kifogásolták, csak a kórházi nővéreket érinti az intézkedés.
A fizetésemelési javaslat ellenére Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke állítja, a kormány továbbra sem veszi komolyan a követeléseiket, így nem maradt más hátra, mint a tömeges felmondás.
A hónapokig húzódó tárgyalások után Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) a múlt hét végén bemutatták az orvosok és a mentősök béremelésére vonatkozó javaslatot.
Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) a nővérek béremelési javaslata után ismertették az orvosok és a mentősök fizetésére vonatkozó elképzeléseiket is.
Az alapgondolat hasonló, mint a nővérek esetében: az alapbér együtthatóinak növelése mellett az orvosok fizetése minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával emelkedne. A szakvizsga előtt álló orvosok alapbére 2023-ban a két évvel korábbi átlagfizetés 1,4-szeresére nőne (a jelenlegi szorzó 1,25). A szakvizsgával rendelkező orvosok esetében marad a 2,3-as szorzó, viszont a ledolgozott évek utáni juttatást ők is megkapják.
Ami pedig a mentősöket illeti, esetükben az együttható 1,05-ről 1,08-ra emelkedik.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az alapgondolat ugyanaz, mint a nővéreknek kínált ajánlatnál: az alapbér megemelése mellett az orvosok és a mentősök plusz juttatásra számíthatnak a ledolgozott évek száma után is.
A javaslat
Ami az alapbért illeti, az összes kórházban dolgozó egészségügyi alkalmazottnak törvényileg szabályozzák a fizetését. A viszonyítási alapot a két évvel korábbi átlagbér jelenti, a szakképzettségtől függően pedig változnak a szorzók, amelyek alapján a fizetések összegét kiszámolják. A szakvizsga előtt álló orvosok (vagyis az atesztációval nem rendelkezők) jelenleg a két évvel korábbi átlagbér 1,25-szörösét kapják kézhez, ami bruttó 1416 eurónak felel meg. Matovičék viszont azt javasolják, hogy az említett szorzó 1,4-re emelkedjen, aminek köszönhetően az alapfizetésük 2023 januárjától bruttó 1695 euróra emelkedne.
A szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére viszont nem emelkedne. Matovič ezt azzal magyarázza, hogy Szlovákiában az ateszált orvosok keresete a szomszédos országokhoz, főként Csehországhoz képest is jónak számít. Ők jelenleg a két évvel korábbi átlagfizetés 2,3-szorosát keresik meg, bruttó 2605 eurót.
A mentősök esetében az átlagbér szorzója 1,05-ről 1,08-ra, a szakosodott mentősök esetében pedig 1,09-ről 1,13-ra emelkedne. Ennek eredményeként jövőre bruttó 1307, illetve 1368 eurót keresnének.
A felsorolt alapbérek mellett az összes említett egészségügyi dolgozó plusz juttatást kapna a szakmai tapasztalatáért. Minden egyes ledolgozott év után az átlagbér 1 százalékával nőne a fizetésük, legfeljebb 20 évig. Így 2023-tól egy 20 éves tapasztalattal rendelkező mentősnek és orvosnak (függetlenül a szakvizsgától) további 242 euró ütné a markát.
Tömeges felmondás
Az orvosok béréről elsősorban Peter Visolajský egyeztetett a kormánnyal. A LOZ elnöke már hónapok óta nem tudott dűlőre jutni a miniszterekkel, mivel nemcsak a béremeléssel kapcsolatban vannak követelései. Állítja, az egészségügy olyannyira elhanyagolt állapotban van, hogy a béremelés önmagában nem oldja meg a külföldre vándorló munkaerő problémáit. Nyolc követelést állított össze, amelyben rendszerszintű megoldásokat követelt az egészségügyi minisztériumtól, az oktatástól kezdve a kórházak problémáinak rendezésén át egészen a nővérek fizetéséig. Visolajský követelései mögé beálltak a munkatársai is, elmondása szerint mintegy 3500 orvos hajlandó beadni a felmondását, ha a tárca nem teljesíti az elvárásaikat.
A fizetésemelés bejelentését követően a LOZ vezetője csalódottan nyilatkozott. Elmondta, az egyeztetések már csaknem 10 hónapja zajlanak, és a kormány továbbra is csak a bérezési kérdésekkel foglalkozik, ami önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémákat.
„Innen is szeretném felszólítani a szlovákiai kórházakban dolgozó orvosokat, hogy a felmondásukkal is csatlakozzanak a kormányra gyakorolt nyomáshoz. Más lehetőség nincs”
– fogalmazott Visolajský.
Időhúzás
Később a Facebook-oldalán is közzétett egy bejegyzést, amelyben rámutatott, miért nem működik az egyezkedés a kormánnyal. Mint írta, áprilisban és májusban találkoztak az orvostanhallgatók képzéséért felelős osztály vezetőjével, akivel közölték, a pályakezdő orvosoknak a legtöbb problémája az egyetem elvégzése utáni időszakkal van, amíg a szakvizsgára készülnek fel. Azt követelték, minél előbb reformálják meg a rendszert, hogy megállítsák a fiatal munkaerő elvándorlását. A szakosztály vezetője azt mondta, a tervek kidolgozásához legalább egy öt szakemberből álló csapatra, és mintegy másfél évre van szükség. Az elmúlt hónapokban azonban egyáltalán nem történt előrelépés.
Elégedetlenség
A fizetésemeléssel kapcsolatos javaslattal a mentősök sem elégedettek. Lukáš Jurina, a kassai mentősöket képviselő szervezet vezetője elmondta, a Matovičék ajánlata korántsem egyezik azzal, amit ők javasoltak. Úgy véli, azok a mentősök, akik még nem dolgoztak le legalább nyolc évet, a magas infláció miatt a fizetésemelésből szinte semmit sem éreznek meg. Megjegyezte, augusztus 26-ig kaptak időt arra, hogy döntsenek a javaslatról, ezért hamarosan újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kormánnyal. Az sem zárta ki, hogy az orvosokhoz hasonlóan ők is a tömeges felmondáshoz folyamodnak.
Ledolgozott évek
A tervezet szerint 2023-tól jócskán megemelik a nővérek alapbérét, az erre irányuló javaslatot már augusztus közepén nyilvánosságra hozták, s azóta lényegében nem változott. Az egészségügyi dolgozók fizetését jelenleg bérautomata szabályozza – a nővérek bérét a szakmai végzettségtől függően a két évvel korábbi átlagbérből állapítják meg. Egy középiskolai végzettséggel rendelkező nővér 2022-ben a 2020-as átlagfizetés 0,89-szeresét kapja kézhez, ami 1008 eurónak felel meg. A magasabb végzettséggel rendelkező ápolók esetében a szorzók is növekednek, például egy szakosodott nővér az átlagbér 1,06-szorosát keresi meg (ez jelenleg 1200 euró). A kormány által jóváhagyott javaslat célja a szorzó megemelése, illetve bevezetnének egy új tényezőt, ami szintén befolyásolja a fizetés összegét: minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig. Egy szakosodott szülészasszisztens, aki már 5 éve dolgozik a szakmájában, 16%-os emelésre számíthat: a jelenlegi 1200 eurós alapbér 1392 euróra növekszik (az 1,15-ös új szorzónak köszönhetően). A legnagyobb emelkedést értelemszerűen az idősebb dolgozók tapasztalnák – az alacsonyabb végzettséggel rendelkező nővér, aki már 20 éve a szakmában van, az új évtől 1453 eurót kaphat kézhez, ami a mostani fizetéséhez képest 444 eurós növekedést jelent. A szakvizsgával rendelkező, 20 éve praktizáló orvos bére januártól meghaladhatja a 3000 eurót. Ami a kezdőket illeti, jóval nagyobb összegre számíthatnak: akiknek nincs szakvizsgájuk, 279 euróval kapnak többet, konkrétan 1416-ról 1695 euróra emelkedik a fizetésük, ami közel 20%-os növekedésnek felel meg (ez azt is jelenti, hogy a szorzó 1,25-ről 1,40-re ugrik). A szakosodott orvosoknál az alapszorzó nem emelkedett, csupán a ledolgozott évek után járó résszel lett magasabb. A feltüntetett összeg az alapbért jelzi, tehát a túlórákért, éjszakai, hétvégi, illetve ünnepi műszakért járó juttatással még kiegészül az egészségügyi dolgozók fizetése.
Ami a ledolgozott évek beszámítását illeti, a minisztérium a külföldi tapasztalatot is hajlandó lenne elismerni, valamint a szülői szabadság egy része után is magasabb fizetés járhat. A szaktárca ebben az esetben 6 évnél húzta meg a határt, miközben egy gyermeknél legfeljebb 3 évet ismernek el.
A kabinet által jóváhagyott dokumentum alapján nagyobb emelésre számíthatnának még a mentősök is, a szakvégzettséggel rendelkező pályakezdőket az 1189 eurós alapbér helyett 1307 euró illeti, tapasztaltabb kollégáik, akik 20 éve gondoskodnak a páciensekről 2023-tól havi 360 euróval magasabb fizetésért dolgozhatnak. Más ágazatok képviselői szintén emelésre készülhetnek: a szakosodott kezdő logopédusok és a pszichológusok például 199 euróval, a fiatal gyógyszerészek pedig 106 euróval keresnének többet.
A képviselőkön a sor
A tervezet előkészítése hónapokig tartott, a bejelentés után pedig újabb heteket kellett várni a végső megállapodásra. A kormányon átjutott a javaslat, az időzítés azonban nem túl ideális – a kisebbségi kormány megalakulása után egyelőre nem rendeződtek a viszonyok a parlamentben. Az ellenzékbe vonult SaS nem árulta el, megszavazza-e a tervezetet, a liberálisok azonban rendszeresen kritizálják, ha a kormány visszaél a gyorsított törvényalkotási folyamat intézményével.
Háborgó szakszervezetek
Az egészségügyi dolgozókat képviselők szervezetek azonban tiltakoznak a javaslat ellen. A Szlovák Orvoskamara a közleményében arra figyelmeztetett, nem érthetnek egyet egy olyan intézkedéssel, amely csak az egészségügyi dolgozók egy csoportját érinti. A minisztérium javaslata ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő szakemberek bérére vonatkozik, mivel ezt egyetlen, átfogó törvény szabályozza. A kamara szerint elfogadhatatlan, hogy bizonyos egészségügyi dolgozók kedvezményezett helyzetben vannak, mások pedig nem.
„Az emelést minden egyes orvosnak meg kellene kapnia, a rendelői szférában is. Emellett helyénvaló a kérdés, konkrétan hány egészségügyi dolgozót érint majd a bejelentett drasztikus emelés?”
– üzente a kamara.
A Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) nemrégiben szintén azt kifogásolta, hogy a minisztérium megfeledkezett a rendelőkről. Lengvarský azonban állítja, erről nincs szó, viszont a járóbeteg-ellátásban dolgozók bérét más módon kell emelni. A rendelők ugyanis az egészségbiztosítókkal kötött szerződéseik alapján jutnak pénzhez, az ő fizetéseiket a módosítandó törvény nem szabályozza. Ahhoz, hogy a rendelők előnyösebb szerződéseket tudjanak kiharcolni, több anyagi forrást kellene pumpálni a biztosítókba, vagyis tulajdonképpen a teljes jövő évi egészségügyi költségvetést emelni kellene, legalábbis így véli az orvoskamara. Az egészségügyi miniszter azt mondta, már tárgyal Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszterrel a lehetséges megoldásokról.
Hányan mondanak fel?
Az orvoskamara mellett az a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) is elégedetlen, amelynek a képviselői tárgyalásokat folytattak a kormánnyal a béremelésről. Peter Visolajský, a szervezet vezetője szerint már önmagában a fizetésemelési javaslat sem megfelelő, de az igazi probléma az, hogy a minisztérium nem veszi komolyan a követeléseiket az egészségügy rendszerszintű megreformálásáról. A LOZ elnöke korábban azt mondta, több mint 3500 kórházi orvos áll készen benyújtani a lemondását, és ez a javaslat ismertetése után sem változott. Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő szerdán arra kérte az orvosokat, értékeljék át a hozzáállásukat, szerinte a jelenlegi válsághelyzetben nem kellene ezzel fenyegetőzniük.
Lengvarský ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, már azon dolgoznak, hogy felderítsék, milyen állapotok uralkodnak jelenleg a szlovák kórházakban. A tárca kidolgozott egy kérdőívet arról, hány alkalmazott tervez valóban felmondani. A kérdőíveket már kiküldték az intézmények igazgatóinak, a miniszter szerint hétfőre összesítik az adatokat.
(nar, TASR)
