A fiatalnak mondható, mindössze 7 éve városnak nyilvánított Bős központjában egyszerűen jó lenni. A közterek tisztasága és a közintézmények elérhetősége mind vonzóvá teszik a belvárost, akár egy séta erejéig is. A Művelődési Ház mellett folyó Csiliz-patak nyugtató csordogálása és a kedves kis híd a játszótérnél ritka ékszerdobozzá varázsolják Bőst, ahol már nemcsak tősgyökeresek, hanem Pozsonyból és környékéről ideköltözöttek is élnek.
Hiába, Bős városa az infrastrukturális fejlődésnek és más jelenlegi szociális fejlesztéseknek köszönhetően vonzó célponttá vált a fővárosból vidékre költözőknek. Megújult óvodával és iskolával szolgálhatnak a családoknak, új a rendelőintézet, valamint egy új nyugdíjasotthon is készül. Mindamellett, hogy a városvezetés is tisztában van azzal, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben sok jövőbeni tényező kérdéses, az élet mégsem állhat meg. Folyamatosan pályáznak, hogy még több fejlesztést valósíthassanak meg.
Bős első írásos emléke 1102-ből származik, akkoriban Beysnek nevezték. Következő említése 1264-ben történt, amikor már az Amadé család birtokába került, és hozzájuk tartozott egészen a második világháború végéig. 1399-ben mezővárosként szerepel az iratokban, 1468-ban Mátyás királytól megkapták a vásártartás jogát is. „A magyar közigazgatásban egészen a 19. század végéig, a közigazgatási reformig mezővárosként, de akkor sok másik település mellett minket is visszaminősítettek mezővárosból nagyközséggé” – mondja Fenes Iván polgármester, aki – ha idén ősszel is megválasztják a helyközi önkormányzati választásokon – nyolcadik alkalommal lehet a város első embere. Az 1500-as évek elején egy komolyabb német betelepítés formálta még Bős arculatát, amikor a város kettévált, a német területet „hochstadt”-nak nevezték, a magyarlakta területet „város”-nak. Azóta többször is felmerült, hogy Bősből város legyen, majd végül a vízierőmű megépítése hozta el ennek a lehetőségét. Eredetileg úgy tervezték, hogy mire befejezik az építkezést, a települést is kiépítik úgy, hogy megkaphatja a városi rangot. Ez viszont akkor nem valósulhatott meg. „A korábbi tapasztalatok miatt úgy döntöttünk, hogy előbb igyekezzünk egy kisvárosi arculatot adni Bősnek, elsősorban végezzük el az ehhez szükséges fejlesztéseket, és csak utána pályázzuk meg ismét a címet. Mindenekelőtt az volt a legfontosabb, hogy a községet tisztává és élhetőbbé varázsoljuk. A munkálatok sokáig elhúzódtak, 1998-tól egészen 2016-ig azonban Szlovákiában egy város címet sem osztottak ki. Közben a törvénymódosításoknak köszönhetően már nem volt szükséges népszavazás, amúgy minden egyéb feltételnek megfeleltünk, úgyhogy végül 2016. január 1-jén mi is város lettünk” – emlékszik vissza Fenes Iván.
Elérhető a munka
A régi mezővárosi hagyományok még az uradalom földterületeire vezethetőek vissza, ezek később állami tulajdonba kerültek. Az állami gazdaság legalább 500 főt foglalkoztatott, az ipari területen dolgozók főleg Pozsonyba jártak, majd miután Dunaszerdahely is kiépült, ott is találtak munkát, és lassacskán megkezdődött az erőmű építése is. A bősi vízierőmű akkoriban sokaknak adott munkát, s a mai napig sok embert foglalkoztat a kiszolgáló egységeivel együtt. „Annyiban változott a korai századokhoz képest a munkaerőpiac, hogy ma már kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal. Most a lakosok nagy része magánvállalkozó, szolgáltatóknál vagy az iparban dolgozik. Tapasztalataink szerint legtöbben Pozsonyban, Győrben és Dunaszerdahelyen találnak munkahelyet” – mondja.
A legfontosabb fejlesztések
Az utóbbi tíz évben olyan beruházások valósultak meg, melyek nélkül nem kaphatott volna városi rangot a település. Befejezték a csatornahálózatot, és jelenleg is bővítik a helyi víztisztítót, ami azért is fontos, mert a környékbeli településeket is erre kötik majd rá. Emellett létrehoztak egy gyűjtőudvart, ahová nyitvatartási időben folyamatosan hozhatják a hulladékot. „Ezzel a környezetvédelem területén is nagy lépést tettünk előre, ugyanis a város határában már szinte egyáltalán, vagy nagyon ritkán találunk eldobott szemétkupacokat, kidobott szemetet, amit korábban még az utak szélére ürítettek” – mondja Fenes Iván.
Több mint 120 bérlakás épült Bősön, és az építkezések most is folyamatosak, van ugyanis rá igény. „Polifunkciós lakóházakat is építettünk, ahol a többszintes tömb földszintjén üzlethelyiségeket alakítottunk ki. Ilyenekből továbbiakat is tervezünk még. Megújult az iskola, felújítottuk mind a három óvodánkat. Emelkedett a gyerekek létszáma is. A magyar iskolába most 359 gyerek jár. Korábban előfordult, hogy a tanulók száma nem érte el a 300-at. Az óvodák is telt házzal működnek. A Csörgő Zsuzsa Művészeti Alapiskolába is több mint 200 gyerek jár” – mondja a polgármester. Igyekeznek a vallási épületeiket folyamatosan karbantartani. Felújították a katolikus templomot, építettek egy közösségi házat a templom mellé, valamint most épült egy teljesen új református templom. Itt két héttel ezelőtt helyezték fel a tornyot a haranggal, és már tartottak istentiszteletet, volt kiállítás és hangverseny is. Bősön a református közösséggel szemben a katolikusok vannak többségben. Tavaly egy kápolnát is felszenteltek Szűz Mária tiszteletére, idén tartják majd meg az első búcsút. „Nagyon fontos a közösségteremtés. Azért építettük a közösségi házat a plébánia mellé, mert a református templom terveiből is láttuk, hogy mennyire fontos az épület megfelelő tagoltsága. Ott van egy gyereksarok, vannak mosdók és konyha is. Ünnepeken, amikor például családi napokat tartunk, ezekben a helyiségekben együtt lehetünk. Az utóbbi években kétszer is bővítették a helyi tűzoltószertárat, pályázati pénzekből még egy motorcsónakot is kaptak, melynek garázst is építettek, amit idén májusban adtak át. Optikai kábel fut a városon keresztül, ami megteremti az internet és televíziós szolgáltatások magas színvonalát. Az elmúlt években megépült az új rendelőintézet is, ami a régivel ellentétben közelebb van a belvároshoz. Van mellette gyógyszertár és parkoló, a környező földterületeket pedig most rehabilitálták. További fejlesztések várhatóak szociális téren is. „Európai uniós pályázatokból, ami több millió euró, egy új, 80 személyt befogadó nyugdíjasotthonon dolgozunk. A nyugdíjasok jelenleg az Amade-kastélyban élnek, amire a maximális pályázati összeg csak 200 ezer euró volna, ez sajnos nem sokra elég” – mondja a polgármester.
Tehetségesek a helyiek
A művelődési ház kihasználtsága rendkívüli. Számos sport- és kulturális szervezet működik a városban, melyek páratlan eredményeket érnek el a maguk területein. „A város tulajdonában van egy nagy, 55 fős autóbusz, amivel segítjük a szervezetek utazását. Két díszpolgárunk is van, akik magyarnóta-énekesek, Bősi Szabó László és Dóka Zsuzsa. A helyi birkózóklub is méltán híres, működésük évtizedes múltra tekint vissza. A helyi labdarúgás jövőre lesz 100 éves Bősön, ez alkalomból a futballpálya új, beépített öntözőrendszert kapott, és a stadion felújítását is tervezzük. Említésre méltó még az asztalitenisz csapat, a kempo- és a karateklub, no meg a helyi íjászok. Idén 50 éves a Kék Duna Vegyeskar, tagjai énektehetségükkel ugyancsak öregbítik a város hírnevét. – sorolja büszkén Fenes Iván.
Címere mezővárosi pecsétjéből alakult ki. A kék alapszín a Dunát jelképezi, a zöld dombok a csallóközi zsombékokat, a lengedező, arany színű növények pedig nádszálak, a nádas, mely a térségre oly jellemző volt.
A magyarság aránya valamennyivel több mint 80%, a magukat magyarajkúnak nevezők száma pedig 86%.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/38. számában jelent meg
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
