Az előzetes eredmények szerint a voksolók 51 százaléka támogatta a nyugdíjalap stabilizálását szolgálni hivatott kezdeményezést.

Az általános forgalmi adó 7,7 százalékról 8,1 százalékra emelését, ami a nyugdíjak fedezetét hivatott biztosítani, a szavazópolgárok 56 százaléka támogatta.

A nyugdíjkorhatár emelésével a kormány célja a következő tíz évre biztosítani a nyugdíjalap stabilitását. Az intézkedést a demográfiai növekedés időszakában születettek nyugdíjba vonulása és megnövekedett várható élettartam tette szükségessé.

A svájci baloldali pártok és a szakszervezetek is a nyugdíjkorhatár emelése ellen kampányoltak, azzal érvelve, hogy Svájcban előbb orvosolni kellene a nemek közti jövedelmi egyenlőtlenségeket. „Nem jó nap ez a nők számára Svájcban” – mondta a nyugdíjkorhatár emelésének egyik ellenzője a svájci televízióban.

A nők nyugdíjkorhatárának emelését azonban olyan intézkedések kísérik, amelyek megkönnyítik az átállást: így a szabályozás csak 2024-ben lépne életbe, az 1961 és 1969 között született nők jobb feltételekkel korábban is nyugdíjba vonulhatnak, illetve állami támogatásban részesülnek, ha 65 éves korukig dolgoznak.