A „régen minden jobb volt”-mentalitás elválaszthatatlan része az emberi természetnek, a világ szinte összes lakosában jelen van, függetlenül vallási, etnikai és kulturális hovatartozástól.

Mindenkinél előbukkan a vágy visszatérni egy egyszerűbb, boldogabb múltba, kinél gyakrabban, kinél ritkábban. Ennek pozitív hatását az egyén és a közösség mentális jólétére különböző pszichológiai tanulmányok alátámasztják. Múltunkra való visszagondolással, az elmúlt pillanatok során átélt érzelmek felidézésével érzelmi komfortot nyerünk, küzdünk a depresszió és stressz ellen, ráadásul megerősít minket döntéseinkben, ami a jövőnk tervezését illeti.

A politikai nosztalgia viszont halált okozhat.

Halált okozhat, mert általában a régi szép idők visszaszerzésének ígérete kéz a kézben jár valamilyen embercsoport démonizálásával. A náci Németországban a régi birodalom glorifikációjával vakították az embereket, és annak visszaszerzését a zsidók, romák és más, nem germán emberek gátolták. Ez az utálatkeltés koncentrációs táborokban, 6 millió ember ipari kiirtásában és egy óriási, destruktív világháborúban végződött, mert a nácik cselekedetein felbuzdulva a japánok is birodalmuk régi presztízsének visszaszerzésére törekedtek, és így az egész világot belerántották a modern pokolba.

Halált okoz a jelenben is. Oroszországban Putyin politikája az elmúlt két évtizedben arra épült, hogy az orosz népet a hanyatló Nyugat csak megalázza, kihasználja, és ezért jött el az ideje, hogy visszanyerje régi hatalmát. Ezért az ukránoknak kell megfizetniük, hisz ők nem is igazi nemzet, csak kisoroszok, na és a sok orosz kisebbségnek, akiket elsőnek visznek a frontra meghalni az ukránok HIMARS-jai által. De az igazi, fehér, értékes orosz emberek még relatív biztonságban vannak Moszkvában és Szentpéterváron.

Halált okozott az USA-ban is, amikor a hazaáruló Donald Trump egy fiktív, régi Amerikát visszahozni akarva felhergelte agymosott követőit, hogy rohanják meg a képviselőházat Washington D. C.-ben 2021. január 6-án. Pont ezek a keresztény-fasiszta értékeket valló, kemény rendőrséget támogató és megkövetelő emberek keze által halt meg négy rendőr, akik munkájukat végezve meg akarták állítani a Kapitólium megrohanását. Ebben a forgatókönyvben az LMBTQ-személyek, a liberálisok, muszlimok, illegális bevándorlók, afroamerikaiak és igazából mindenki bűnbak, aki nem fehér és keresztény, de férfi legyen, mert a nők még fehéren és keresztényen is csak másodrangú állampolgárok.

És ugyanez a politikai nosztalgiázás vezet az EU-ban is belső politikai feszültséghez, destabilizációhoz, és ha tovább engedjük az utálatgerjesztő ideológiák, hoaxok és hazugságok büntetlen terjesztését, akkor előbbutóbb erőszakhoz is.

De hogy állíthatjuk ezt meg?

Abba kell hagynunk egy olyan múltat visszasírni, ami sosem létezett. Fel kell dolgoznunk történelmünket. Csak így leszünk képesek kiszúrni a demagógokat, akik magukat régi szabadságharcosokhoz hasonlítva uszítanak minket olyan institúciók ellen, amik javunkat szolgálják, csak azért, mert a mi javunkat szolgálva megakadályozzák az ő meggazdagodásukat.

A politikai nosztalgia nem erősít meg minket a jövőnk tervezésében. És amilyen egzisztenciális veszélyekkel küzdünk már most, és még, ami vár ránk, csak úgy fogjuk tudni legyőzni, hogy megbocsájtunk egymásnak a múlt bántalmaiért, és a jelenben összefogunk és együttműködünk, és nem hagyjuk magunkat bőrszínünk, szexualitásunk, vallásunk és hovatartozásunk alapján egymásnak ugrasztani. Ezen a bolygón, ennyi emberrel és ilyen technológiákkal csak közösen van jövőnk, mint egy Emberiség.

Már ha ki akarunk törni a történelem ciklusából. Ha tovább akarunk görcsösen ragaszkodni egy fiktív, jelentéktelen identitáshoz, aminek megmaradása egy sosem létezett múlt visszatérésén múlik, akkor csak tessék. De akkor bolygónkból egy battle royale-szerű csatatér fog kialakulni.