Az energiaárak látványos megugrása nem csak a háztartásokat és a vállalkozásokat érte felkészületlenül. Rengeteg gondot okoz a helyi önkormányzatoknak is, amelyek a költségvetéseik kidolgozásánál nem számoltak ilyen jelentős áremelkedéssel. Egyre kilátástalanabb helyzetben vannak azonban az állami intézmények is, így már az is felmerült, hogy hamarosan bezárhatnak egyes iskolák, és a hivatalok is rövidebb nyitva tartásra lesznek kénytelenek áttérni. „A jelenlegi helyzetben ideális, rövid távú megoldás gyakorlatilag már nem létezik. Ha azonban az önkormányzatok olyan optimális megoldásokat keresnek, amelyek hosszabb távra biztosíthatják számukra az olcsóbb és biztonságos energiaellátást, mindenképp érdemes lenne felgyorsítaniuk az átállást a megújuló energiaforrásokra. Ezek az önkormányzatok számára a jövőben jóval nagyobb energiafüggetlenséget biztosíthatnak, ráadásul csökkenthetik az energiaköltségeket is” – mondta el lapunknak Ján Karaba, a Szlovákiai Fotovoltaikus Ipar és Megújuló Energiaforrások Szövetségének (SAPI) az igazgatója.

A szakemberek szerint azonban e téren is hatalmas a lemaradásunk.

„Szlovákiának rengeteg ideje lett volna a megújuló energiaforrások fejlesztésére, az előző kormányok azonban mással voltak elfoglalva. Épp tavaly ért véget az a hihetetlenül hosszú, nagyjából nyolc éves időszak, amely során nem tették lehetővé a megújuló energiát felhasználó nagyobb erőművek építését. Csak az energiaválság hatására kezdték el felszámolni a megújuló energiaforrások fejlesztése elé gördített akadályokat, lehetővé téve a nagyobb helyi források kiépítését. Beindult az első árverés az új megújulóenergia-kapacitásokra, és a jogszabályok is változtak”

– mondta el Karaba, aki szerint a rendkívül magas energiaárak miatt a megújuló energiaforrások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak. Szlovákiában azonban még mindig mérföldekre vagyunk az ideális feltételektől, és az új források építését továbbra is megnehezítik az indokolatlanul bonyolult engedélyezési eljárások. A szakemberek szerint emiatt az önkormányzatok is ráfizetnek majd arra, hogy például az energiaközösségekkel kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg.

Lehetőség az önkormányzatoknak

„Mivel az előttünk álló időszakban energiahiány fenyeget, az önkormányzatoknak, városoknak és falvaknak a lehető leghamarabb hozzá kellene látniuk a fogyasztáscsökkentő intézkedések kidolgozásához, hiszen ha valóban beüt a gáz- vagy áramhiány, már túl késő lesz gondolkodni a megoldáson” – figyelmeztet Karaba. A szakember szerint továbbra is igaz, hogy a legolcsóbb energia az, amelyet egyáltalán nem fogyasztunk el, az első lépésnek így az épületek felújításának kell lennie, aminek köszönhetően növelhető az energiahatékonyság. Ennek azonban nem szabadna véget érnie az épületek hőszigetelésével; hiszen egy teljes felújítással, amely új technológiai megoldásokat is alkalmaz, beleértve a megújuló forrásokat, sokkal nagyobb hatást érhetünk el. Ideális megoldásnak számítanak a napelemek, amelyek elektromos áramot állítanak elő, és a napkollektorok, amelyek folyadékot melegítenek fel, amit aztán fűtésre, főzésre és mosakodásra lehet használni.

„A folyamat elkerülhetetlen, olyan helyzetben vagyunk, amikor a megújuló energiaforrások bevezetése már nem csupán presztízskérdést jelent az önkormányzatoknak, hanem túlélési lehetőséget. Minél hamarabb állnak át a megújuló energiaforrásokra, annál hamarabb válnak önellátóvá, ami aztán a költségvetésükben is megmutatkozik” – emlékeztet az SAPI igazgatója

Az energiaközösségeké a jövő

Az önkormányzatoknak ígéretes megoldást jelenthet az energiaközösségek létrehozása is, amelyek külföldön már beváltak. A villamosenergia-fogyasztás az elmúlt évtizedekben egyféle modell szerint alakult: a szolgáltató gondoskodott az energiatermelésről vagy az energia beszerzéséről, majd azt megfelelő haszonnal továbbadta a fogyasztónak. Csakhogy a régi iskolát lassan felváltják az újak, amelyeket a megújulók előtérbe lépése hozott magával. Az energiaközösség ötlete ennek az egyik első és legígéretesebb lépcsőfoka. Energiaközösséget önkormányzatok és kisvállalkozások is létrehozhatnak, de akár a végfogyasztók, vagyis a lakosok is összefoghatnak, hogy az energiatermelésüket együtt oldják meg. Az energiaközösség tagjai közösen birtokolják a megújuló beruházást, közösen döntenek a fontos kérdésekben, egyenlően osztják el annak finanszírozását, és közösen is használják a javait. „Az energiaközösségek gyakran teljesen önellátóak és függetlenek az energiaáraktól. Szlovákiában azonban e tekintetben is jelentős a lemaradásunk, az ezzel kapcsolatos törvény csak most, októberben lépett hatályba, és az állam még nem hozott létre semmilyen támogatási rendszert az ilyen közösségek létrehozására” – tette hozzá Karaba.