Az elmúlt időszakban látványosan megugrottak a szlovákiai tojástermelők költségei, többet fizetnek a gázért, a villanyért, az üzemanyagért és a takarmányért is. Ha a kormány nem lép közbe, az elkövetkező időszakban a vásárlók az eddiginél is nagyobb összeget fizetnek majd a tojásért.
A takarmányárak növekedéséhez nemcsak az ukrajnai konfliktus és az idei aszály miatt drágább gabona, hanem a takarmánytermeléshez használt villamos energia és a gáz árának a megugrása is hozzájárult. Az elmúlt két évben a baromfitakarmányok ára 70%-kal emelkedett, ami jelentős mértékben növeli a tojástermelők kiadásait, hiszen a tojótyúktartás összköltségeinek több mint a felét épp a takarmányvásárlásra fordított kiadások teszik ki. Ha ez nem lenne elég, az áram- és gázköltségek is jelentősen emelkedtek a termelők számára.
„A villamosenergia-árak átlagosan csaknem a négyszeresére, a gázárak pedig a háromszorosára emelkedtek az előző évhez képest. Míg 2020-ban átlagosan 50 eurót fizettünk a villamos energia megawattórájáért (MWh), egyes baromfitenyésztők ugyanezért most akár 500 eurót is fizetnek. Hasonló a helyzet a gáz esetében is: az árak egyes baromfitenyésztők számára két év alatt 20 euró/MWh-ról 210 euró/MWh-ra emelkedtek”
– nyilatkozta Daniel Molnár, a Szlovák Baromfiipari Szövetség (ÚHS) igazgatója.
A kormány is segíthetne
Molnár szerint a tojástermelők átlagos termelési költségei az elmúlt két évben 38%-kal emelkedtek, ami abszolút számokban azt jelenti, hogy a tojótyúkok tartásának az összköltsége 100 tojásonként átlagosan 2,89 euróval nőtt. „A tojástermelők másik nagy problémája, hogy a tojás értékesítési ára a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban. Így, ha az EU és különösen a szlovák kormány nem tesz lépéseket a villamosenergia- és gázárak lefaragására, a tojótyúktartóknak a termelési költségeik fedezése érdekében meg kell emelniük a tojás értékesítési árát” – tette hozzá Molnár.
Nem várt kiadások
Az ár azonban attól is függ, hogy a tojás ketreces, mélyalmos, szabadtéri, netán biotenyésztésből származik-e. A szlovákiai tojótyúktartás szerkezetén belül a tojótyúkok 75%-át ketrecben, 22%-át alomban, 2,4%-át pedig bio- és szabadtartásos gazdaságokban nevelik. „Sem európai, sem nemzeti szinten nem fogadtak még el olyan jogszabályt, amely 2025-től vagy bármely más időponttól kezdve tiltaná a tojótyúkok ketreces tartását. Ennek ellenére Szlovákiában évek óta nagy nyomás nehezedik a tenyésztőkre a külföldi áruházláncok és az állatvédő szervezetek részéről, hogy szüntessék be a ketreces tojások értékesítését” – állítja az ÚHS igazgatója.
A külföldi üzletláncok már bejelentették, hogy 2025 után nem árulnak szlovák ketreces tojást az üzleteikben. Az összes ketreces gazdaság átalakításához azonban az ágazati szakmai szervezet szerint 62 millió eurós beruházásra lesz szükség, miközben a szükséges összeg egyelőre nem áll a tenyésztők rendelkezésére. Az építőanyagok és a munkaerő árának a gyors növekedése miatt az említett összeg ráadásul tovább nőhet. „Annak ellenére, hogy az ágazati szakmai szervezet már három éve felhívta a figyelmet erre a problémára, az agrártárca még nem nyújtott támogatást erre a célra. A jelenlegi helyzetben megnőtt az érdeklődés az akciós áron értékesített tojások iránt, a fogyasztók több mint 90%-a a legolcsóbb tojásokat választja. Márpedig a tojás esetében a ketreces tartás a legolcsóbb, ezért úgy gondoljuk, hogy az áruházláncok nem tilthatják meg a fogyasztóknak, hogy hozzájussanak a kívánt – ketreces tartásból származó – tojáshoz, arra kényszerítve őket, hogy drágább tojást – azaz alomból vagy más alternatív tenyésztésből származót – vásároljanak” – figyelmeztet Molnár.
