A Szövetség nyitott mindenki előtt, azért jött létre, hogy a magyar egység megvalósuljon, mondta az Új Szó-stúdió legutóbbi adásában Mózes Szabolcs, a párt alelnöke. „Az egységbe mindenki beletartozik” – jelentette ki. Arról azonban, hogy a Magyar Fórummal milyen együttműködést tud elképzelni, nem akart beszélni. Kijelentette, először ennek a szereplőnek kell eldöntenie, akarja-e ezt, vagy sem. „Azok iránt is nyitottak voltunk, akik az elmúlt egy évben léptek be a Szövetségbe” – tette hozzá. Arról sem akart nyilatkozni, pártja mely szlovák politikai szereplőkkel lépne koalícióra, ha a parlamentbe jutna, de arra emlékeztetett, a megalakuláskor kizárták, hogy a szélsőségesekkel működjenek együtt.

Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke a műsorban nem akart arról nyilatkozni, a parlamenti választás előtt együttműködésre lépnek-e a Szövetséggel, de kizárni ezt nem tudta. „Nem akarok sem igent, sem nemet mondani, de a Szövetség eddigi álláspontja alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a két párt nem fog közösen indulni” – tette hozzá. A beszélgetés során ugyanis kiderült, az összevont megyei és önkormányzati választás előtt a Magyar Fórum együttműködést ajánlott a Szövetségnek, de az utóbbi párt a régiókban való kooperációval kapcsolatban a helyi struktúráihoz irányította őket. Mózes szerint a választás eredményei azt mutatják, hogy a két párt országos szintű együttműködésére nem is volt szükség.

Simon ugyanakkor felrótta a Szövetségnek, hogy egyes településeken az SNS-szel, illetve a Hlasszal és a Smerrel közös koalícióban indították a jelöltjeiket. „Míg a Magyar Fórum megpróbált a szlovák demokratikus pártokkal közös jelölteket állítani” – mondta. Mózes szerint az egy-egy településen kötött koalíciók viszont nincsenek összefüggésben azzal, hogy egy párt országos szinten melyik szereplőkkel működik együtt. Simon azonban arra emlékeztetett, korábban az MKP a regionális választások előtt is hozott olyan, a párt alsóbb szintjei számára is kötelező döntést, hogy mely politikai szereplőkkel nem működnek együtt regionálisan sem. A műsorban kijelentette, ők a Hlasszal, a Smerrel és az SNS-szel nem fognak semmilyen szövetségre lépni. A Magyar Fórum a parlamenti választásig azokkal a személyiségekkel szeretne együttműködést építeni, akik magyarként szlovák pártban politizálnak, tette hozzá. Gyimesi Györggyel, az OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjével szemben azonban Simon kritikus, szerinte a képviselőnek a szexuális kisebbségekkel szembeni megnyilvánulásaiért viselnie kell a felelősséget. Korábban ezért arra szólították fel, adja vissza a mandátumát.

Simon elmondta, nekik nincs kiépített struktúrájuk, ezért az önkormányzati és megyei választáson megpróbáltak új személyiségeket indítani. A hat polgármesteri poszton kívül 47 önkormányzati képviselői helyet szereztek. A pártelnök arról beszélt, a választási eredményüket nem érdemes összehasonlítani a Szövetség számaival, mivel ők csak 170 jelöltet indítottak a különböző tisztségekre. Mint ahogy arról beszámoltunk, a Szövetségnek 222 polgármestere szerzett mandátumot, további 41 most megválasztott településvezető pedig olyan koalícióban indult, amelynek ez a párt is a része. Mózes Szabolcs a műsorban arról beszélt, ezek az adatok azt mutatják, a Szövetség jelentős erőt képvisel Dél-Szlovákiában.

Az elemző szerint

Az Új Szó-stúdió számára nyilatkozott Tóth Barnabás Felicián politikai elemző is, aki szerint, ha a megyei választás eredményeit nézzük, akkor a Szövetség sikert könyvelhet el. A megyei képviselők számában olyan eredményt tudott hozni, amelyet 2005 óta a szlovákiai magyar politikumnak nem sikerült. A Szövetség most 54 megyei képviselői mandátumot szerzett. „Nincs a pártnak olyan magyar vetélytársa, amely tovább vinné az előző évtizedben megszokott magyar-magyar versenyt” – tette hozzá. A politológus szerint ez azt is jelenti, hogy a Magyar Fórumnak, amely hat polgármestert és néhány önkormányzati képviselőt szerzett, a támogatottsága sokkal kisebb, mint a Szövetségé. „Egy egységes magyar pártról, a Szövetségről beszélhetünk, és emellett van egy törpepárt, a Magyar Fórum” – mondta Tóth. „Ha a helyi önkormányzati eredményeket nézzük, akkor a kép már vegyesebb” – mutatott rá az elemző azzal, a Szövetség nagyjából ugyanannyi városban erősödött, mint amennyiben gyengült. Ha azonban 2014-es állapotból indulunk ki, akkor inkább a gyengülés a jellemző. A pártnak ugyanis kevesebb települési képviselője van, mint korábban. Az MKP-nak és a Hídnak együtt több mint 2000 ilyen képviselője volt, most azonban kevesebb mint 1700 van. Az elemző rámutat, a Szövetség most Komárom, Nagykapos, Gúta és Nagymegyer városában sem szerepelt jól.

A támogatottság

A szakértő becslése szerint a megyei és önkormányzati választáson 4,5-6 százalékos országos támogatottságot szerezhetett a Szövetség. „A becslés felső határa, a 6 százalékos eredmény 116 ezer szavazatnak feleltethető meg, míg az alsó határ 88 ezer szavazat, ami 4,5 százalék” – részletezte az elemző. Hozzátette azonban, hogy a regionális választás eredménye nem közvetlenül vonatkoztatható egy országos voksolásra. Több ok is van, amiért a Szövetség gyengébben teljesítene egy országos voksoláson. Ugyanis már az MKP és később a Híd is kiszorult az országos politikából, így vezetőik keveset szerepeltek az országos sajtóban. Továbbá egy parlamenti választáson a Szövetség legfőbb vetélytársai a szlovák pártok, azok között is az OĽaNO, amely 2020-ban, az MKÖ és a Híd után a legtöbb magyar szavazatot szerezte meg. Az OĽaNO-nak gyakorlatilag nincsenek helyi struktúrái, így a regionális választásban valójában nem versenyzett a Szövetséggel, a parlamenti voksoláson azonban vetélytársként jelenik majd meg. Ezen kívül a parlamenti választás során érvényesül az is, hogy a választók megítélésében az öt százalék körüli támogatottságú pártoknak hátránya van abból, hogy nem biztos a bejutásuk. „A Szövetségnek sokat kell majd dolgoznia a törzsszavazói bázisa mozgósításán. Illetve nyitnia kell minél több irányba, hogy az idősödő, inkább vidéki, konzervatív, nemzeti, adott esetben vallásos választói bázis jelentette körből ki tudjon lépni és másokat is meg tudjon szólítani” – tette hozzá a szakértő. Tóth szerint a Szövetségnek a fiatal, a városi, illetve a más etnikumú szavazókat is be kell vonzania.