Kedden tárgyalóasztalhoz ültek a kormány és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a tömeges felmondásokkal kapcsolatban. Érdemi előrelépés azonban nem született, a tárgyalások szerdán folytatódnak.
Már csak két hét van hátra az orvosok felmondási határidejének lejártáig. Ha november végéig nem egyezik meg a kormány a szakszervezettel, több mint 2100 orvos hagyja el a szlovák kórházakat, ami a teljes fekvőbeteg-ellátás megbénulásához vezethet.
A kormánynak már csak három hete maradt arra, hogy megegyezzen a felmondásukat benyújtó kórházi orvosokkal. Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke azonban kedden aggasztó információkkal állt elő.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott a LOZ tömeges felmondási akciójához. A szakszervezet a teljes egészségügyi rendszer megreformálását sürgeti, 8 pontba foglalták össze a követeléseiket. Az orvosok felmondási ideje két hónap, vagyis ha december 1-ig nem sikerül megegyezniük az egészségügyi minisztériummal, akkor fennáll a veszély, hogy december 1-től több mint kétezer orvos nem megy be dolgozni a kórházakba. Viliam Novotný, a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze – aki szintén beadta a felmondását – lapuknak adott interjújában úgy fogalmazott, ha kétezer orvos valóban felmond, akkor Szlovákiában összeomlik a fekvőbeteg-ellátás.
Viliam Novotný, a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze is csatlakozott a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciójához. A szakorvos elmondta, hogyan zajlottak a tárgyalások a Radičová-kormány és a szakszervezet között a 2011-es egészségügyi válság idején, továbbá arra is kitért, szerinte hogyan lehetne megoldani a mostani helyzetet.
Az elmúlt hetekben több mint 2100 orvos nyújtotta be a felmondását a szlovák kórházakban. Azt állítják, elegük lett abból, hogy a kormány még mindig nem indította el az elengedhetetlen egészségügyi reformokat. A felmondási idő két hónap, így az egészségügyi minisztériumnak már csak november végéig van ideje, hogy megegyezzen a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ), máskülönben megbénulhat a fekvőbeteg- ellátás.
A szlovák egészségügyben nem először fordul elő ilyen tömeges felmondási akció. 2011-ben, Iveta Radičová kormányzása idején a szakszervezet ugyanilyen lépéshez folyamodott. Viliam Novotný akkoriban a parlament egészségügyi bizottságának elnökeként és Radičová tanácsadójaként vett részt az orvosokkal való tárgyaláson. Az idegsebészt elsősorban arról kérdeztük, hogyan sikerült akkoriban megoldani a helyzetet, illetve arról is, hogy praktizáló orvosként mit gondol az LOZ mostani követeléseiről.
A szlovák egészségügyben legutoljára 11 évvel ezelőtt volt hasonló válsághelyzet, az LOZ felmondási akciójához akkor 2400 orvos csatlakozott. 2011-ben mi vezetett ilyen drasztikus lépéshez? Miben volt más az akkori helyzet, mint a jelenlegi?
Az egyik fontos különbség, hogy a Radičová-kormány 2011 őszére már megbukott. Eduard Heger kabinetje ugyan most kisebbségi kormányzást folytat, de még így is jobb tárgyalási pozícióban van, hiszen a mandátuma még mindig érvényes. Ők még ígérhetnek hosszabb távú változásokat, például a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Ehhez képest a Radičová-kormány akkor már az előrehozott parlamenti választásra készült. Megjegyezném még, hogy akkoriban mások álltak a szakszervezet élén. Peter Visolajský, az LOZ mostani elnöke is részt vett a tárgyalócsapatban, de az egészet Marián Kollár vezényelte le, aki később a Szlovák Orvoskamara vezetője lett. Én magam többször is részt vettem a tárgyalásokon, és az volt az érzésem, hogy a szakszervezet ellenzéki politikát folytat. A követeléseik között akkor is ott volt a béremelés vagy a kórházak finanszírozásának rendezése, de volt egy olyan pont is, hogy le akarták állítani a kórházak transzformációját. A Radičová- kormány ugyanis elindított egy reformot, amelynek eredményeként a kórházakat részvénytársaságokká formálták volna át. Az ellenzéki Smer és főleg Richard Raši (korábbi egészségügyi miniszter – a szerk. megj.) a parlamentben azt követelte, hogy állítsuk le ezt a reformot, és ehhez aztán csatlakozott az orvosszakszervezet is. Ennek ellenére a Radičová-kormány valóban tárgyalni akart a szakszervezettel. A miniszterelnök asszony például elismerte, hogy a béremelésre igencsak szükség van. Ivan Uhliarik akkori egészségügyi miniszter elő is állt egy 300 eurós fizetésemelési javaslattal, de az orvosok ebbe nem mentek bele. Azt akarták, hogy egy úgynevezett automata határozza meg a fizetésüket. Ezt meg is kapták, a rendszer jelenleg is működik.
Ennek a kompromisszumnak köszönhető, hogy végül az orvosok visszavonták a felmondásukat? Hogyan oldódott meg a helyzet?
A helyzet egészen odáig fajult, hogy a két hónapos felmondási idő letelt, az orvosok pedig ennek megfelelően néhány napig nem is mentek be dolgozni. A kórházak ebben az időszakban nem is tudtak rendesen működni. A 2400 orvos közül körülbelül a fele még idő előtt visszavonta a felmondását, tehát a kórházakból 1200 orvos hiányzott. Sokan azonban kulcsfontosságú osztályokról távoztak, például az aneszteziológiai, az intenzív, a sebészeti vagy a sürgősségi osztályok, ezek nélkül pedig a kórházak egyszerűen nem működhetnek. Megjegyezném, a szakszervezet azt állítja, hogy most is ez a helyzet, de a minisztérium egyelőre nem tett közzé adatokat arról, hogy pontosan milyen osztályok érintettek. De visszatérve 2011-hez, a kormány decemberben kénytelen volt kihirdetni a s zükségállapotot, a mivel a rra kötelezték az orvosokat, hogy térjenek vissza a munkahelyükre. Nagyon remélem, hogy ennél már okosabbak vagyunk, és 2011 nem ismétlődik meg 2022-ben.
Milyenek látja Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter tárgyalási stratégiáját? Más utat választott, mint akkoriban Uhliarik?
Sajnos én nagyon hasonlónak látom a helyzetet, mint akkor. 2011-ben, a válság kezdetén a kormány őszinte érdeklődéssel fordult az egészségügyi miniszterhez. Uhliarik több héten keresztül mindenkit azzal nyugtatott, hogy ő mindent elintéz. Amikor már közeledett a két hónapos felmondási időszak vége, előállt az említett 300 eurós fizetésemelési javaslattal, amit az orvosok kapásból visszautasítottak. Végül már nem is akartak a tárcavezetővel egyeztetni, helyette Radičovával és a parlament akkori elnökével, Pavol Hrušovskýval ültek tárgyalóasztalhoz. Én kissé ijedten figyelem, hogy most is eltelt már másfél hét a felmondások óta, de Lengvarský állítja, hogy minden rendben van. Merem állítani, hogy ha december elsején több mint kétezer orvos távozik a szlovák kórházak kulcsfontosságú osztályairól, akkor itt nem lesz egészségügyi ellátás. Ugyanabba a helyzetbe kerülhetünk, mint 11 évvel ezelőtt.
Ha most Lengvarský tanácsadója lenne, mit mondana neki, hogyan viszonyuljon az orvosokhoz?
A parlament nemrég elfogadta az egészségügyi dolgozók béremelését, jövőre szinte mindenkinek nő az alapbérét meghatározó szorzó. Több hivatás esetében ugyan nem sokkal, de valamennyit emelkedik, kivéve a szakvizsgával rendelkező orvosokat. Miért? Ők nem érdemelnek magasabb alapbért? Én két szakvizsgával rendelkező orvosként ezt sértésnek veszem. A mi munkánk talán nem érdemel megbecsülést? Az atesztált szakemberek tanítják a műtőben a fiatal orvosokat arra, hogyan kell operálni, övék a legnagyobb felelősség. Ha egy tanácsot kellene adnom az egészségügyi miniszternek, akkor az az lenne, hogy ebben a kérdésben próbáljon meg kompromisszumra jutni a szakszervezettel. Visolajskýék azt javasolják, hogy az atesztált orvosok alapbérét meghatározó szorzó 2,3-ról 2,8-ra emelkedjen, a ledolgozott évek száma után pedig ne 1, hanem 5 százalékkal nőjön a fizetés. Valahogy közös nevezőre kell jutni, mert ahogy én ismerem a szakszervezetet, ők nem fognak meghátrálni.
A parlamentben volt két kompromisszumosnak mondható javaslat, az egyiket Vladimír Baláž smeres, a másikat pedig Miroslav Urban republikás képviselő terjesztette be. Előbbi az említett szorzót 2,45-re, utóbbi pedig 2,5-re emelte volna. Baláž javaslata majdnem át is ment, ugyanis a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali képviselőkön kívül az SaS frakciója is mellette szavazott, sőt, még Gyimesi György is az OĽaNO-ból. A párttársai, valamint a Sme rodina képviselői azonban vagy nem szavaztak, vagy tartózkodtak, így a módosítást végül nem fogadta el a plénum. Mit gondol, ez jó kompromisszum lett volna?
Igen, ha jól számolom, akkor a két határérték közt a kompromisszum valahol 2,55 környékén mozog, szóval ez egy jó kiindulópont lehetett volna.
Másrészt viszont Visolajský azt mondja, hogy a fizetésemelés önmagában nem elég, és a szlovák egészségügynek rendszerszintű reformokra van szüksége. Ön orvosként dolgozik, így van rálátása a kórházakban uralkodó állapotokra. Valóban annyira tarthatatlan a helyzet, ahogy azt az LOZ elnöke állítja?
Elmondom, amit saját magam tapasztalok. Nálunk az idegsebészeti klinikán mindenki benyújtotta a felmondását. Én magam is, pedig nem vagyok szakszervezeti tag. Azért tettünk így, mert már egyszerűen elegünk van. Majdnem három éve van hatalmon az új kormány, de az egészségügyben ez idő alatt nem történt semmilyen valódi fejlődés. Értem, hogy elfogadták a kórházhálózatok optimalizációját, de az csak 2024- ben indul be. Ami pedig a koronavírust illeti, az volt az utolsó csepp a pohárban. A járvány alatt mindenki azt ismételgette, hogy mekkora hősök vagyunk, tapsoltak nekünk az erkélyeken, mindenki gratulált, ennyi. Továbbra is dolgozhatunk a széteső kórházakban a rossz munkakörülmények között, egyre kevesebb szakemberrel és egyre több beteggel. A nővérek jelentős része már rég távozott. Csendesebben ugyan, mint ahogy az orvosok csinálják, de Kassán például már lassan nem lehet nővért találni. Néhányan ugyan jöttek Ukrajnából, de sokkal kevesebben, mint reméltük. A betegek száma pedig csak növekszik, most próbáljuk elvégezni a koronavírus miatt elhalasztott műtéteket. Teszünk, amit tudunk, de mindig van valamilyen probléma. Mégis hogy lenne vonzó a szlovák egészségügy a fiatal orvosok számára ilyen feltételek mellett? Mondok egy konkrét példát. Vegyünk egy 30 év körüli orvost, aki nemrég tette le a szakvizsgát, és egy olyan döntés előtt áll, hogy itt maradjon-e, vagy külföldre menjen dolgozni. Itt nem feltétlenül Németországra vagy más nyugati országokra kell gondolni, hanem csak a szomszéd államokra. Vegyük Magyarországot, ahol a fizetése 6 év szakmai gyakorlat után 3500 euró lenne. Nálunk ehhez képest 2858 euró lesz a megszavazott törvénymódosítás értelmében. És akkor még nem beszéltünk Csehországról, Lengyelországról. Ha ezt az ottani kormányok meg tudták oldani, akkor nálunk miért nem lehet? Heger miniszterelnök azt mondta, hogy gyönyörű ajánlatot adott nekünk, hiszen lesznek olyan orvosok is, akik majd megkeresik a bruttó 4000 eurót. Igen, lesznek olyan szakemberek, akik megkeresik az említett összeget, de 20 évnyi szakmai gyakorlat után és havi 6 éjjeli szolgálattal. Egyszer próbálja ki Heger úr, szolgálja le azt a 6 éjjeli műszakot, ahol két-három műtét van minden alkalommal, és folyamatosan emberéletekért kell felelősséget vállalni. Ha ez olyan egyszerű, akkor csinálja ő.
Mit gondol, milyen konkrét intézkedést kellene tennie Lengvarskýnak ahhoz, hogy az orvosok meggondolják magukat a következő két hónapban?
Én a magam részéről azt tudom mondani, hogy ha a szakszervezet meg tud egyezni a kormánnyal, és utána jeleznek, hogy vonjuk vissza a felmondásunkat, akkor én megteszem. Azt, hogy konkrétan mit szeretnének elérni az egyes orvosok, én nem tudom megfogalmazni, nem beszélhetek mindenki nevében. Az is elképzelhető, hogy kórházanként változó követeléseket fogalmaznak meg. Ezzel a kérdéssel a kórházigazgatóknak kellene foglalkozni. Annyit azonban leszögeznék, hogy ez valóban nem csak a bérezésről szól. Az is legalább ugyanilyen fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók érezzék a munkakörülmények javulását. A kormány most mondhatja azt, hogy kisebbségben vannak, ők ezt nem tudják megoldani. De ha minden így marad, akkor még másfél évig kisebbségi kormányzás lesz. Akkor mi másfél évig fogjuk nézni, ahogy eltávoznak az orvosok és a nővérek? Vagy jön majd egy új kormány, amely azt mondja, hogy még egy évig elemezni fogják a helyzetet? Mindig ez van. Itt már nem szavakra, hanem tettekre van szükség.
Kész a memorandum
Peter Visolajský a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a kéthónapos felmondási idő több mint fele már letelt, de érdemi előrelépés szerinte nem történt. Úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem törődik a közös tárgyalásokkal kapcsolatos meghívóikkal. Állította, Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnökkel például legutoljára augusztus végén ültek tárgyalóasztalhoz.
Visolajský korábban azt követelte, hogy az egészségügyi tárca írjon alá egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat az említett nyolc követelés teljesítése mellett. A LOZ elnöke hangsúlyozta, valódi megoldásokat szeretnének látni a memorandumban. Mint kiderült, a minisztérium hétfőn el is juttatta a dokumentumot az orvosokhoz.
„Sajnos azt kell mondanunk, hogy ez a memorandum csak homályos ígéreteket tartalmaz, és nem is említik benne a nyolc követelésünket. Ráadásul az ígéretek nincsenek konkrétumokkal alátámasztva. Valóban nem értjük a helyzet alulértékelését a kormány részéről”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy részletes állásfoglalást a memorandummal kapcsolatban ma adnak ki.
Rendkívüli ülés
Megjegyezte, a szakszervezet igyekszik mindent megtenni a helyzet megoldása érdekében. Részt vettek például a parlament egészségügyi és pénzügyi bizottságának ülésein is, ahol ismertették az álláspontjukat, és elmondásuk szerint konstruktív párbeszédet folytattak, de konkrét megoldás még így sem született. Emellett felkeresték az egyes politikai pártokat is, kormánypártiakat és ellenzékieket egyaránt. Ennek eredményeként a Smer egy rendkívüli ülést szeretne összehívni a parlamentben. Erről kedden Robert Fico, a párt elnöke is beszélt. Mint mondta, határozatba szeretnék foglalni az orvosok követeléseit, és arra köteleznék a kormányt, hogy a mielőbb tegyen lépéseket a rendszerszintű megoldások érdekében.
Visolajský ezzel kapcsolatban elmondta, köszöni minden egyes képviselőnek, aki támogatja majd a rendkívüli ülés megnyitását. Ugyanakkor arra is rámutatott, az egészségügy azért jutott ilyen nehéz helyzetbe, mert az utóbbi 30 évben minden kormány csak ígérgetett, valódi lépéseket azonban senki sem tett. A LOZ elnöke szerint éppen ebből lett elege az orvosoknak.
Lengvarský béremelése
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter szerint nem az a mérvadó, hogy a LOZ mikor tárgyalt utoljára Hegerrel, hanem az, hogy milyen megoldásokat találnak az egészségügy problémáira. A tárcavezető meg vagy győződve arról, hogy mindent megtesznek az orvosok követelésének teljesítése érdekében. Elismerte, hogy a memorandumban leírtak valóban nem követik szóról szóra a LOZ feltételeit, viszont a problémák többségére megoldást kínálnak. Lengvarský szerint az egyetlen lényeges eltérés a béremelésekkel kapcsolatos.
A parlament már elfogadta az egészségügyi dolgozók fizetésemelését érintő javaslatot, és bár az orvosok az utóbbi évekhez képest jelentős bérnövekedésre számíthatnak, de valóban nem kapnak annyit, amennyit követeltek. A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy az itteni fizetések legalább a csehországi szintet érjék el. Lengvarský elismerte, hogy ezt valóban nem tudták teljesíteni, de ennek az az oka, hogy a cseh politikai vezetés már évek óta jelentős pénzösszegeket fordít az egészségügyre, és ott nem az volt az első számú cél, hogy kilopják a pénzt a rendszerből. A miniszter szerint a mostani kormány is azt szeretné, hogy több pénz kerüljön az egészségügybe, de a költségvetési lehetőségek jelenleg ennyit tettek lehetővé. Ennek ellenére a minisztérium továbbra is kész tárgyalni az orvosszakszervezettel.
Heger szintén kiemelte, hogy az egészségügy a kormány fő prioritásának számít. Szerinte érdemes összehasonlítani, mennyi mindent tett az ő kabinetje az előző évek kormányaihoz képest, legyen szó akár kórházak felújításáról, akár a béremelésről.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke a múlt héten azt kifogásolta, hogy Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök nem veszi komolyan a kialakult helyzetet. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a kormányfő legutóbb augusztus 19-én találkozott a szakszervezet képviselőivel. Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter Visolajský szavaira reagálva ugyan elmondta, hogy az általa irányított tárca folyamatos kapcsolatban van az orvosokkal, de ezek a kétoldalú egyeztetések már hetek óta nem vezetnek eredményre. Legutóbb például a minisztérium elküldte az orvosoknak a memorandumot, amelyben elvileg elkötelezték magukat az LOZ nyolc követelésének teljesítése mellett. Visolajský azonban azt mondta, a dokumentum
„konkrét megoldások helyett csak homályos ígéreteket tartalmaz”,
így továbbra sem vonják vissza a felmondásokat.
Hegernél az orvosok
A szakszervezeti nyomás hatására Heger tegnap a kormányhivatalba hívta Visolajskýékat, valamint Lengvarskýt és Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminisztert is. A tárgyalás után a miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, holnap ugyanebben a felállásban folytatják az egyeztetést.
„Az egészségügyi személyzetnek korábban nem volt olyan tárgyalópartnere, aki törődött volna a betegekkel és a kórházi alkalmazottak méltó munkakörülményeivel. Ez a kormány azonban ilyen támogatást biztosít. Erről tanúskodik a kulcsfontosságú reformok sikeres elindítása, a kórházak felépítését és felújítását célzó beruházások és a béremelés is”
– tette hozzá a miniszterelnök.
Heger mindemellett elmondta, kész aláírni az orvosokkal a memorandumot. Hangsúlyozta, bárcsak több lehetősége és forrása lenne a kormánynak, de a jelenlegi helyzetben mindent megtesznek, amit tudnak. Ismét arra kérte az orvosokat, vonják vissza a felmondásokat.
Parlamenti nyomás
Az orvosok helyzetével nemcsak a kormányhivatalban foglalkoztak. Folytatódott a parlament rendkívüli ülése is, amelyet az ellenzéki Smer kezdeményezett. Az ülés egyetlen pontja egy határozat volt, amelyben a képviselők felszólították a kormányt, írják alá a memorandumot a szakszervezettel, és vessenek véget az egészségügyben uralkodó válságnak. A határozathoz csatolták azokat a megoldásokat is, amelyeket a Smer képviselői szerint az említett memorandumba bele kellene foglalni, a határidőkkel együtt. Mivel a határozattal kapcsolatos tárgyalás már pénteken lezárult, a képviselőkre kedden már csak a szavazás várt.
A szavazás előtt Robert Fico, a Smer vezetője sajtótájékoztatót tartott, amelyen felszólította a képviselőket, támogassák a javaslatukat. Hangsúlyozta, a dokumentum szövegét a szakszervezetekkel együtt dolgozták ki.
„A határozat elfogadása számunkra nem a politikai versengésről szól”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az egészségügyben uralkodó helyzet már elfogadhatatlan.
Ficóék a szavazás során sikerrel is jártak: a jelen lévő 113 képviselő közül 67-en a határozat mellett voksoltak. A támogatók közt voltak a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali pártok képviselői, valamint a Sme rodina frakciója is. Az OĽaNO és a Za ľudí képviselői javarészt tartózkodtak, az SaS frakciója pedig nem vett részt a szavazáson.
Jobb alkupozíció
A távolmaradás ellenére Janka Bitto Cigániková (SaS), az egészségügyi bizottság nemrégiben leváltott elnöke úgy nyilatkozott, a parlament helyesen tette, hogy elfogadta a javaslatot, hiszen ezzel javul a szakszervezet alkupozíciója és egyben nőtt a kormányra gyakorolt nyomás is. A képviselő a határozatban megfogalmazott megoldásokkal is egyetért, egyedül az utolsó, fizetésemelésre vonatkozó pontot tartja problémásnak. A parlament határozatában az szerepel, hogy a szakvizsgával rendelkező orvosok a két évvel korábbi átlagbér 1,7-szeresét kapják kézhez, a szakvizsgával rendelkező orvosok pedig a 2,8-szorosát. Cigániková szerint ez rengeteg pénzbe kerülne, és az orvosok már így is jelentős béremelésre számíthatnak jövőre. A határozattal kapcsolatban még elmondta, a parlament ezzel nem kötelezi a kormányt semmilyen konkrét törvény módosítására, így végső soron csak Hegeréken múlik, miben egyeznek meg az orvosokkal. Cigániková hozzátette, pártja azért nem vett részt a szavazás során, mert a Smert ugyanolyan hibásnak tartja a kialakult helyzet miatt, mint az OĽaNO-t, hiszen a mostani helyzet az utóbbi 30 év tétlenségének eredménye.
Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője szerint a határozatot megszavazó képviselők nyitott kapukat döngetnek, hiszen már a kormányhivatalban is foglalkoznak a helyzet megoldásával.
Zuzana Šebová, a Sme rodina képviselője úgy fogalmazott, annak ellenére is kiállnak Lengvarský mellett, hogy a párt frakciója támogatta a Smer javaslatát. Szerinte az egészségügyi miniszter jól csinálja a dolgát, de az orvosok követeléseivel kapcsolatban nem hozhat egyedül döntést, hiszen azok más minisztériumokat is érintenek.
Elmaradhat a tüntetés
A kormányhivatalban lefolytatott tárgyalás után Peter Visolajský is megszólalt.
„A megegyezéshez mindkét félre szükség van. Örülünk, hogy a másik fél már hajlandó szóba állni és találkozni velünk, valamint közös megoldást keresni”
– jelentette ki.
Hozzátette, az LOZ-nek is érdeke, hogy a tárgyalások már ezen a héten lezáruljanak. Díjazta a kormány konstruktív hozzáállását, mint mondta, mind a nyolc követeléssel foglalkoztak a keddi találkozón. Néhány ponttal kapcsolatban ugyan még nem hallottak konkrét megoldásokat, de Hegerék azt ígérték nekik, hogy a szerdai találkozón már erre is sort kerítenek. Visolajský leszögezte, ha ez valóban megtörténik, akkor a csütörtökre beharangozott tüntetés akár el is maradhat.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) és az Állami Kórházak Szövetsége (AŠN) kedden arra kérte a kormányt és az LOZ-t, mihamarabb egyezzenek meg. Lapunknak eljuttatott közleményükben azt írták, megértik az orvosok frusztrációját, ugyanakkor elutasítják, hogy a két fél sikertelen egyeztetéseinek a páciensek igyák meg a levét. A két érdekvédelmi szervezet azt is felajánlotta, hogy szükség esetén részt vesznek a tárgyalásokon, és megpróbálnak segíteni a kompromisszum megtalálásában.
(nar, TASR)
