Az Új Szó értesülései szerint az MKP-platform váratlanul úgy döntött, január 28-ára össze szeretné hívni a Szövetség legfelső döntéshozási szervét, a párt közgyűlését. Úgy tudjuk, a párton belüli platformok rendszerét szeretnék megszüntetni. „Az utolsó országos elnökségen az MKP-platform jelezte, úgy döntöttek, kongresszust szeretnének” – erősítette meg az értesülésünket Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke. Hozzátette, ezzel így különösebb probléma nincs, hiszen egy platform kérheti a közgyűlés összehívását. Kiemeli, a Szövetség három platform gyűjtőpártja, ezért a megfelelő működéséhez belső diskurzusra van szükség. Rámutat, hamarosan küszöbön áll a következő parlamenti választás is, ezért érdemes lenne egy programalkotó kongresszust tartani. Azonban arra is felhívta a figyelmet, az ilyen közgyűlést általában megelőzi az önkormányzati választást értékelő országos tanács ülése. „Szerintem még erre is van időnk” – tette hozzá.

Rigó arról is beszélt, az MKP részéről valóban van igény arra, hogy felszámolják a párton belüli platformrendszert, és ezt az utóbbi időben nyíltan kommunikálták is. „Ez sajnálatos, mert ez egy olyan mértékű átalakítása a pártnak, amelyhez minden platform beleegyezése szükséges” – teszi hozzá. Rámutatott, a Híd, az MKP és az Összefogás összeolvadásakor abban maradtak, ezt a kérdést leghamarabb a következő parlamenti választás után nyitják meg. „Van elég dolgunk addig” – jelentette ki, és arról beszélt, a gazdasági válság, az infláció komoly problémákat jelent, illetve szerinte az is problémát okoz, hogy az OĽaNO kormánypárt nem foglalkozik megfelelően a kisebbségek ügyével. Úgy látja, a Szövetségen belüli hatalmi harc ellehetetleníti, hogy a párt a parlamentbe jusson.

Az Összefogás szerint 

Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke kérdésünkre megerősítette, az egyik platform kezdeményezte a kongresszus összehívását. „Ennek a programja azonban még nem ismert” – tette hozzá azzal, az ilyesmi a párt belügye. Orosz nem akart nyilatkozni arról, hogy terítéken van-e a platformok megszüntetésének kérdése, ezzel kapcsolatosan is csak azt ismételte, ez a párt belső ügye, ami nem a nyilvánosságra tartozik.

A párt alelnöke, Mózes Szabolcs, aki szintén az Összefogás-platform tagja, elmondta, az alapszabály értelmében egy platform kérésére össze kell hívni a közgyűlést. „Most ez történt” – tette hozzá. Azt is megerősítette, van arra vonatkozó törekvés, hogy a platformokat felszámolják, de a kongresszus programja még valóban nincs kész. Arra emlékeztetett, egy ilyen belső átalakítást csak úgy lehet végrehajtani, ha módosítják a párt alapszabályát. Erre csak a Szövetség ún. grémiuma tehet javaslatot, amelyben a platformok egyenlő arányban képviseltetik magukat. Az alapszabály módosításához ezért a platformok konszenzusa kell. „Két héten belül kiderül, ez a téma egyáltalán a kongresszus programjára kerül-e” – mondta Mózes, és hozzátette, a pártnak nem saját magával, hanem a választókkal kellene foglalkoznia. Korábban az Összefogás is nyíltan elutasította a platformok felszámolását.

MKP: Nincs itt semmi látnivaló

A közgyűlést kezdeményező MKP-nak a vezetőjét, Berényi József platformelnököt is megkerestük, hogy megtudjuk, miért szeretnék felszámolni a Szövetségben működő belső rendszert. Berényi azonban nem akart nyilatkozni, mivel jelenleg a párton belül foglalkoznak a kérdéssel. Hasonló szellemben nyilatkozott Forró Krisztián pártelnök is, aki nem mellesleg szintén az MKP-platform tagja. Mindössze annyit erősített meg, hogy kitűzték a közgyűlés időpontját. „Az, hogy mi lesz a téma, az a párt belügye” – tette hozzá.

Nem az első eset

Az MKP már jó ideje nyíltan ellenzi a Szövetségen belüli platformok rendszerét. Tavaly december 21-én írtunk arról, hogy Berényi nyíltan kritizálta, hogy szerinte a közös pártban a jogalanyisággal nem bíró platformok érdekei egymásnak feszülnek. Ezért úgy látja, el kell gondolkodni azon, hogy a Szövetség a jövőben platformok nélkül működjön-e tovább. Tavaly év végén úgy vélte, a párton belül helyi és járási szinteken „abszolutizálódnak” az egyes platformok érdekei, vagyis az országos platformérdekek a régiókra vetülve egyeduralkodóvá válnak. „Ezzel károsul a pártdemokrácia” – tette hozzá. Az MKP-platform elnöke szerint ez abban nyilvánul meg, hogy a helyi ügyekben, például személyi kérdésekben országos szinten formálódnak a döntések, holott ilyesmiről a regionális szinten kellene határozni. Az országos platformérdekek ilyen egyeduralkodóvá válása szerinte azt eredményezi, hogy a régiókban az egyes emberek elvesztik a motivációjukat.

Berényi a mostani összevont regionális választáson Nagyszombat megyében indult a Szövetség megyeelnökjelöltjeként, miután erről a pártelnök, Forró Krisztián döntött. Regionális szinten ugyanis a párt nem tudott erről megállapodni. Az Összefogás- és Híd-platform viszont ellenezte az indulását. Berényi a választáson nem járt sikerrel, több mint 38 ezer szavazattal második lett, a megyét továbbra is Jozef Viskupič (OĽaNO) vezeti. Viskupič azonban első helyettesének, ahogy az előző ciklusban, most is Berényit nevezte ki.