A klubcsapatok a maihoz mérten kis költségvetésekkel gazdálkodtak, és a sportág legnagyobb sztárjai a mai fizetésekhez képest gyengén kerestek. Az elkövetkező évtizedekben azonban a televíziós közvetítéseknek köszönhetően a futballba betört a pénz, és ez egyre jobban rányomta a bélyegét a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség tevékenységére is. A focirajongók legnagyobb ünnepe fokozatosan dollármilliárdokat tojó tyúk lett a FIFA számára, ami nemcsak a tornán részt vevő csapatok számának a növekedéséhez vezetett, hanem a korrupció is begyűrűzött a FIFA legfelső vezetésébe. Amikor 2015-ben kirobbant a FIFA korrupciós botránya, az nemcsak letartóztatásokhoz vezetett, hanem véget vetett Sepp Blatter, a FIFA nagyhatalmú főtitkárának a sportvezetői karrierjének is.

A pénz valószínűleg nagy szerepet játszott 2010-ben is, amikor a FIFA végrehajtó bizottságának 22 tagja a 2018-ban és 2022-ben megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságok helyszíneiről döntött. Gyanakvásra különösen Katar sikere adott okot, hiszen ez a kicsi, de olajban gazdag ország nem igazán futballnagyhatalomként volt híres. A katari szervezők ugyan a mai napig minden korrupciós vádat erősen tagadnak, de tény az, hogy a végrehajtó bizottság akkori 22 tagja közül többen is büntetőjogi eljárásokkal néztek szembe, míg mások örökös eltiltást kaptak a sportvezetői tevékenységektől. Ma már Sepp Blatter is úgy nyilatkozik, hogy szerinte Katar rossz választás volt.

Katar, mint a labdarúgó-világbajnokság rendezőországa, több szempontból is bevonul a történelembe. Egyrészt ennyire kis ország még sosem rendezett labdarúgó-világbajnokságot, másrészt viszont a rendezés költségei messze meghaladják az eddigi világbajnokságok költségeit. A becslések szerint Katar mintegy 220 milliárd dollárt költött a világbajnoksághoz szükséges stadionok és az őket körülvevő infrastruktúra megépítésére, ami sokszorosa az eddig legdrágábbnak számító és 20 milliárd dollárba kerülő 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságnak. Másképpen megfogalmazva: a katari labdarúgó-világbajnokság szervezési költségei messze meghaladják az összes eddigi labdarúgó-világbajnokság együttes szervezési költségeit. Lehet azzal érvelni, hogy a költségek nagy része olyan tartós infrastrukturális fejlesztésekhez köthető, melyek hosszú távon is hasznot hoznak Katar számára, de a 220 milliárd dollárra gondolva mégis csak marad az emberben olyan érzés, hogy ezt hasznosabban is el lehetett volna költeni. Katar megítélésén nem segít az a tény sem, hogy a becslések szerint külföldi vendégmunkások ezrei adták életüket azért, hogy ez a labdarúgó-világbajnokság megrendelésre kerüljön.

Így vagy úgy, a labda már útjára indult, és az elkövetkező hetekben rajongók milliói ülnek le készülékeik elé, hogy kedvenceiknek szurkoljanak. A FIFA pedig már most elégedetten számolja a bevételt, hiszen a nyilvánosságra hozott adatok szerint a katari labdarúgó-világbajnoksághoz kötődő négyéves ciklusban a szövetség bevételei mintegy 1 milliárd dollárral voltak magasabbak, mint az előző világbajnokság ciklusában. Ez nem teljesen véletlen, hiszen a FIFA több katari állami vállalattal is kötött nagy összegekre szóló szponzori szerződéseket. Mivel azonban a pénzből sosem elég, a következő labdarúgó-világbajnokságon még több csapat játszik majd, és a FIFA vezetői már megpendítették azt az ötletet is, hogy a világbajnokságokat akár kétévente is lehetne rendezni. Ennek a tervnek ugyan ma még sok ellenzője van, de a pénz nagy úr, és a FIFA szívesen behódol hatalmának.