Egyre nagyobb a bizonytalanság a jövő évi lakosági energiaárakkal kapcsolatban. Továbbra sem lehet tudni, hogy a parlamenti képviselőknek sikerül-e elfogadniuk a 2023-as állami költségvetést még az idei év végéig. Így kérdéses az is, hogy ki fogja megtéríteni az energiaszolgáltatóknak a piacon drágán megvásárolt villamos energiát és gázt, amelyet a piaci árnál jóval olcsóbban kellene eljuttatniuk a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Kedden Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője, volt gazdasági államtitkár is elismerte, hogy a kormány tétlensége miatt veszélyben vannak a lakosságnak nyújtott alacsonyabb energiaárak.

Mi lesz a villanyárakkal?

A költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságnál is rosszabb hír, hogy a Szlovák Villamos Művek (SE) részvényesei múlt pénteken nem hagyták jóvá a háztartások olcsó áramellátásáról szóló szerződést. A hírt elsőként a Denník N szellőztette meg, amely szerint az SE részvényesei – az olasz Enel, a cseh EPH csoport, valamint a szlovák gazdasági minisztérium – e héten még folytatják a tárgyalásokat, és keresik a megoldást.

Egyelőre nem világos, hogy miért nem hagyták jóvá a szerződést, amelyre hivatkozva Eduard Heger ügyvezető miniszterelnök nemrég még azzal kecsegtetett, hogy a lakossági villanyáram ára jövőre nem nő az ideihez képest. A kormány és az SE képviselői már idén februárban beharangozták az olcsó áramról szóló memorandumot, időközben azonban a kormány új adót hagyott jóvá az áramtermelők számára, amire a Szlovák Villamos Művek azt válaszolta, hogy ez veszélyeztetheti az említett memorandumot. Karol Galek szerint a Szlovák Villamos Művek múlt pénteki döntése mögött is Igor Matovič ügyvezető pénzügyminiszter áll, aki inkább megadóztatná az áramtermelő céget, és ebből finanszírozná a lakosság alacsonyabb energiaárait. Galek szerint azonban az így befolyó összeg közel sem lenne elég a lakossági energiaárak olyan mértékű lefaragására, mint amilyenre a Szlovák Villamos Művekkel kötött szerződés alapján számíthatnánk.

Recesszió lefújva

A növekvő bizonytalanság ellenére a szlovák jegybank kedden az eddigieknél derűlátóbb előrejelzéssel rukkolt elő. Míg korábban azzal számoltak, hogy a szlovák gazdaság recesszióba süllyedhet, a most közzétett prognózisukban ezt már nem tartják valószínűnek. „A szlovák gazdaság 2023-ban 1,5, 2024-ben pedig 3 százalékkal nőhet” – jelentette be Peter Kažimír jegybankelnök. A korábban jelzettnél alacsonyabb lehet az infláció is.

„Arra számítunk, hogy az idei évet 12% körüli átlagos inflációval zárjuk, az átlagos infláció pedig jövőre 10%-ra mérséklődik, ami jelentős eltérés az őszi előrejelzéshez képest”

– tette hozzá Kažimír. Csak emlékeztetőül: a jegybank szeptemberben még azzal riogatott, hogy az idei évre várt 1,8 százalékos növekedést követően, Szlovákia gazdasága jövőre várhatóan recesszióba süllyed, és a GDP egy százalékkal csökkenhet, az infláció pedig elérheti a 18, de akár 22 százalékot is.

Elkerülhetetlen drágulás

Ha a kormány energiaárakkal kapcsolatos intézkedéseit sikerül megvalósítani, a központi bank szerint ezzel megakadályozhatnák a lakosság életszínvonalának a csökkenését. A jegybank szerint azonban a kormányzati beavatkozások nincsenek ingyen, ami leginkább a növekvő államadósságon látszik majd meg. Ráadásul, ha a piaci energiaárak az elkövetkező időszakban is magas szinten maradnak, a lakossági energiaárak idővel úgyis nőni fognak. A jegybank szerint ugyanis az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kormány hosszú távon kompenzálja a piaci és a fogyasztói energiaárak közötti látványos különbségeket.

„Elvileg 2025-re mind a gáz-, mind az áramfogyasztás árának a kétszeresére kellene emelkednie ahhoz képest, amit a háztartások jelenleg fizetnek. Ez viszonylag sok. Csak az a kérdés, hogy ezt hogyan osztjuk el az időben. Minél kevesebbet adunk most, annál többet kell majd adnunk a jövőben”

– mutatott rá Ódor Lajos, a jegybank alelnöke.

A központi bank arra számít, hogy az elkövetkező években romlik az állam gazdálkodása. Az államháztartás hiánya 2023-ban várhatóan a GDP 5,9%-a, 2024-ben pedig az 5,5%-a is lehet, ami az energiaválság és a magas infláció enyhítését célzó intézkedésekkel magyarázható. A jegybank szerint az államadósság az elkövetkező években így további intézkedések nélkül is a GDP 60%-ának a közelében marad. Kažimír szerint a gazdasági kilátásokat továbbra is nagyfokú bizonytalanság övezi: az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb kockázatot, de ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy Európa hogyan fog megbirkózni az energiaválsággal.