A „candy cane” a karácsonyi időszak egyik legikonikusabb édessége, bár mi leggyakrabban amerikai filmekben találkozunk vele. A magyar nyelvben nincs is egyértelmű kifejezés ezen ínyencség leírására, de valószínűleg mind ismerjük a vörös-fehér, csíkos, pásztorbot formájú nyalókákat, melyek édességként és díszítőelemként egyaránt népszerűek. Bár az édességet ma leginkább az Egyesült Államokban fogyasztják már hálaadástól, gyökerei a 17. századi Németországba nyúlnak vissza. A Kölni dóm kórusvezetője volt az első, aki szétosztotta ezt a finomságot a gyerekek között, hogy azok csendben maradjanak a hosszú ünnepi ceremónia alatt.

A pásztorbotnyalóka a 19. században találta meg útját az Egyesült Államok felé egy német-svéd bevándorlón, August Imgardon keresztül. Ünnepi édességgé majd egy évszázaddal később vált, amikor Georgia Államban egy Bob McCormack nevű férfi különösen a gyermekek számára kezdte őket házilag gyártani. Az 1950-es években aztán egy katolikus pap találta fel a gépet, amely képes tömeggyártani a népszerű édességet, napjainkra pedig az ünnepi időszak egyik legikonikusabb elemévé vált. A pásztorbotnyalóka különlegessége, hogy sajátos alakja miatt dísznek is tökéletesen megfelel, és leginkább a betlehemi eseményekre emlékeztet minket Télapó helyett.

(nationaltoday)