Az AKO ügynökség felmérései a 2022-es évben rendre azt mutatták, hogy a Szövetség az ötszázalékos parlamenti küszöb alatti támogatottsággal rendelkezik. A kutatásaik szerint tavaly januárban és februárban a választók nagyjából 4 százaléka adta volna erre a pártra a voksát, amit aztán egy tavaszi és nyári lejtmenet követett. Ennek mélypontja júniusban következett be, amikor is az AKO szerint csak a szavazatok 1,9 százalékát szerezte volna meg. Az augusztusi (2,5%), szeptemberi (2,7%) majd a decemberi (3,1%) adatok azonban a Szövetség támogatottságának lassú emelkedését mutatják. Az utóbbi időszakban a némileg más módszerrel dolgozó Focus ügynökség novemberben (5,6%) és decemberben (5,1%) már a parlamenti küszöb fölé mérte a pártot.

Vaclav Hřích, a AKO közvélemény-kutató ügynökség vezetője a felméréseikről elmondta, a Szövetség támogatottságának őszi növekedése részben biztosan magyarázható azzal, hogy a megyei és önkormányzati választás előtti kampányban láttatta magát a párt. Ez szerinte ellensúlyozhatta azt a hátrányt, mi szerint a kampányon kívüli időszakokban egy parlamenten kívüli pártnak kevés lehetősége van arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Így például az országos sajtóorgánumok ekkor csak elvétve foglalkoznak az ilyen pártokkal.

Az ügynökség vezetője elmondta, a Szövetség választótáborának legnagyobb részét a 34–49 és a 50–65 év közöttiek alkotják. „Ez azt is jelenti, a fiatalabbak körében még jelentős tartalékok vannak” – tette hozzá. Ugyanakkor rámutatott, a fiatalok között az ún. etnikai szavazás jelensége már gyengül, a magyar nemzetiségről, a magyar közösség érdekképviseletéről szóló üzenetek kevésbé szólítják meg őket. Földrajzilag Nyitra, Besztercebánya és Nagyszombat megyében a legnagyobb a Szövetség támogatottsága.

Hřích arról is beszélt, kutatásaik szerint a szlovákiai magyar szavazók 35 százaléka egyáltalán nem menne el választani, vagy nem tudja, melyik pártra szavazna. A szlovák választók körében ez az arány nagyjából ugyanekkora. Közvetlenül a Szövetség létrejötte előtt a magyar bizonytalanok aránya valamivel magasabb volt. „Mintha akkor nem lett volna kire szavazniuk” – magyarázta a szakértő.

Nem kell a magyar?

Ha a magyar nemzetiségű, bizonytalankodó válaszadókat leszámítjuk és az így fennmaradó magyar pártválasztókat 100 százaléknak tekintjük, akkor az AKO vezetője szerint a Szövetség a szlovákiai magyar szavazók 30,6 százalékát szólítja meg. A második helyen 14,5 százalékkal a Peter Pellegrini vezette Hlas áll, ami után holtversenyben, valamivel több mint 11 százalékos eredménnyel az OĽaNOés a Magyar Fórum következik. A kutatások azt mutatják, a Smerre és a Sme rodinára is szavaznának magyarok, de az ő eredményük már valamivel 10 százalék alatt van, míg a Progresszív Szlovákia már csak 3 százalék körüli magyart szólít meg. Hřích rámutat, a magyar választók valamivel kevesebb mint fele szavazna olyan pártra, amely célzottan ennek a nemzetiségnek a tagjait szólítja meg. „A többség nem magyar pártra szavazna” – tette hozzá. Mindez annak ellenére van így, hogy a legtöbb szlovák szubjektumnak, így a magyarok körében a felmérések szerint jól szereplő Hlasnak, Smernek és Sme rodinának nincs a magyar témákkal foglalkozó politikusa.

Az OĽaNO-nak ugyanakkor Gyimesi György parlamenti képviselő személyében van egy olyan politikusa, aki a magyar témákat igyekszik meglovagolni. Hřích szerint ez látszik is Igor Matovič pártjának támogatottságán, hiszen a magyar választók körében nem zuhant akkorát ennek a formációnak a népszerűsége, mint a szlovák szavazók esetében.

Abszolút számok

A Szövetség, és korábban az MKP, vagy a Híd esetében érdemes a támogatottságot az abszolút számok, vagyis az egyes választócsoportok létszámának tükrében is megvizsgálni. Ha a következő parlamenti választáson a részvételi arány 65 százalék körül alakulna, akkor nagyjából 28 600 szavazó felel meg egy százaléknak, így a parlamenti küszöb eléréséhez 143 ezer voks kell. Az AKO kutatásai szerint a Szövetség támogatóinak száma ettől elmarad, hiszen a decemberi adat valamivel kevesebb mint 90 ezer főnek felelhet meg. A mostani felmérések szerint az előbb említett OĽaNO-val szimpatizáló 10–11 százaléknyi magyar ugyanakkor nagyjából 30 ezer választót tesz ki, ahogy a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum is ennyi szavazót tudhat a háta mögött. Ide tartozó hír, hogy a Magyar Fórum kedden délelőtt nyílt felhívást intézett a Szövetséghez annak érdekében, hogy közös listát állítsanak a parlamenti választásra. A Focus decemberben 1,6 százalékos támogatást mért Simonéknak.

Hřích arra is rámutatott, a felméréseik szerint a Szövetség elődpártjaira, így a Hídra, illetve az MKP-ra viszonylag sok roma nemzetiségű polgár is szavazott, de az egyesült szubjektum már nem szólítja meg ilyen mértékben ennek a közösségnek a tagjait. „Jelenleg a körükben a Smernek magas a támogatottsága” – tette hozzá a szakértő.