Szenteste 14 Celsius-fokot mértek Ógyallán, a pozsonyi repülőtéren pedig 14,1 fokot. Szilveszterkor a konyhai (Kuchyňa) repülőtéren 14,4 fok volt. „2022 utolsó hónapjában az ország egyes meteorológiai állomásain a legmagasabb és a legalacsonyabb léghőmérséklet közötti különbség több tíz fok volt” – tájékoztatott az SHMÚ. A legnagyobb különbségeket Árvában és a Poprádi-medence területén mérték, ahol a 30 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet-különbség. „2022 utolsó hónapjában a napi maximum- és minimum-hőmérséklet közötti eltérés 20 fok körül volt, Nyitrán például 18,8 Celsius-fok” – tették közzé a meteorológusok.December elején nagy eltéréseket mértek a hosszú távon regisztrált átlaghőmérsékletektől. Szélsőséges esetekben a hőmérséklet napi, minimális értékei megközelítették a negatív rekordot. „Poprádon például december 13-án, 14-én és 19-én 1951 óta most mérték a negyedik, illetve a harmadik legalacsonyabb hőmérsékletet” – közölte az intézet.

Felmelegedő Európa

De nem csak Szlovákiában dőltek meg melegrekordok az elmúlt hónapokban. Magyarországon a január 1-én Sellyén mért 18,9 fok bizonyult a legmagasabbnak, ami az egy évvel korábbihoz képest 1,4 fokkal több – tájékoztatott a magyarországi Országos Meteorológiai Intézet. Magyarországon a második napi melegrekord is megdőlt, amikor Fülöpháza Hattyús-széken 18,2 Celsius fokot mértek.

Európa más részein több ezer mérőállomáson dőltek meg a helyi rekordok, csak Németországban közel 950 ilyen esetet jegyeztek fel december 31. és január 2. között – emlékeztetett a 444.hu portál. Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban is rendkívül meleg volt, Bilbaóban 24,9 Celsius-fok hétfőn, ez a valaha volt legmelegebb januári nap, és megdőltek a rekordok a kantábriai, az asztúriai és baszkföldi állomásokon is. A lengyelországi Korbielowban 19 Celsius-fokot mértek, ez a hőmérséklet inkább májusra jellemző, a január 1-i éves átlag 1 Celsius-fok. Csak Norvégiában, Nagy-Britanniában, Írországban, Olaszországban és a délkeleti mediterrán térségben nem született rekord, bár például Szicíliában sem szokásos a karácsonyi, újévi 20–22 fok.

A Spanyol Meteorológiai Szolgálat (AEMET) csak az elmúlt napokban közölte, hogy a tavalyi volt a legmelegebb év Spanyolországban a mérések 1916-os kezdete óta. 2011-ig soha nem lépte át az éves átlaghőmérséklet a 14,5 fokot, azóta ez öt alkalommal is megtörtént, 2022-ben pedig az éves átlaghőmérséklet első ízben haladta meg a 15 Celsius-fokot. A múlt évben először fordult elő, hogy két egymást követő szezon – a nyár és az ősz – is a legmelegebb volt. A Spanyol Közegészségügyi Intézet 4744 halálesetet tulajdonít a tavaly nyári hőségnek. Több mint 300 ezer hektár erdős, bokros vagy füves terület vált a lángok martalékává, több, mint az erre vonatkozó mérések 2000-es kezdete óta bármikor. A december 15-ig lehullott csapadék alapján 2022 volt a harmadik legszárazabb év a feljegyzések kezdete óta, az elmúlt tíz év 53 százalékos átlagával szemben december végén a víztározók csak kapacitásuk 43 százalékáig voltak feltöltődve.

A szlovákiai SHMÚ már korábban közölte, hogy 2022-ben volt a legmelegebb nyár a szlovákiai mérések történetében. Kelet-Szlovákia több meteorológiai állomásán és az ország más pontjain is rekordmagas hőmérsékleteket mértek. Még a délnyugati és nyugati területeken mért értékek is megközelítették a rekordokat. Ógyallán 23,1 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, ugyanannyi, mint 2003 nyarán, és éppen csak elmaradt a 2019-es, 23,2 Celsius-fokos rekordtól. Nyitrán a 2022-es nyár volt a legmelegebb 1961 óta. A levegő átlaghőmérséklete tavaly nyáron 22,8 Celsius-fok volt, ami 0,1 százalékkal magasabb, mint az előző legmelegebb nyáron mért érték.

Búcsú a téltől?

Bill McGuire professzor a Guardian lapnak azt mondta, hogy a ma-gas hőmérsékleti értékek rosszelőjelei a még rosszabbnak. „A legaggasztóbb az, hogy a globális felmelegedés ilyen üteme mellett ez egyszerűen már nem meglepetés. Csak bepillantást enged egy olyan jövőbe, ahol a tél néhány hónapnyi szomorkás, csapadékos és enyhe időjárásra redukálódik, számottevő mínuszok, fagy és hó nélkül” – mondta a professzor. S ez a jövő már nincs is távol, hiszen az európai síközpontok jelentős részében – a hazaiakat beleértve – le kellett állítani a síszezont, mert egyszerűen nincs hó.

A tátralomnici és a Csorba-tói sípályák csupán 70 százaléka üzemel, a Pezinská Baba síközpontot már be is zárták. A Magas- és Alacsony-Tátrában a hótakaró az elmúlt két napban 5–20 centiméterrel lett vékonyabb, s egyre gyorsabban olvad.

A helyzet külföldön sem jobb. Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, Olaszországban és Csehországban több síparadicsom ki sem tudott nyitni a karácsony óta tapasztalt nagy meleg miatt. Franciaországban sok helyütt arra panaszkodnak, hogy csak az eső esik, hó egyáltalán nincsen. A The Local francia kiadása szerint a Pireneusok francia oldalán lévő 30 sípályából 10 egyáltalán nem tudott kinyitni az utóbbi napokban. Voltak persze, akik megpróbálkoztak vele, az Ax 3 Domaines nevű télisport-üdülőhely fogadott ugyan vendégeket, közülük azonban többen is szikláknak ütköztek a sípályákon a vékony hótakaró miatt. Szerencsére legtöbben csak a felszerelésükben tettek kárt, de nem sérültek meg komolyabban.

Hasonló állapotokról számoltak be a franciák a Vogézekből és az Alpokból is. A francia meteorológiai szolgálat, a Météo France szerint 25 éve nem volt ennyire meleg az évnek ebben az időszakában. Svájcban is hasonló a helyzet, a Sky News szerint több sípálya teljes egészében műhóval várja a vendégeket, igazi ugyanis egyáltalán nem esett.

A németországi Oberstdorfban pedig azzal küszködnek, hogyan tartsák meg a sífutóversenyeket hó nélkül. (TASR, 444.hu, MTI)