A fogyasztói árak 2022-ben éves szinten átlagosan 12,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ez azonban csak az éves átlag, miközben az év folyamán fokozatosan gyorsult az infláció üteme, és decemberre már meghaladta a 15 százalékot.

Történelmi drágulás

„A drágulás üteme tavaly látványosan felgyorsult. Csak összehasonlításképpen: egy évvel korábban, 2021- ben még csak 3,2 százalékos inflációt mértünk, a drágulás üteme pedig 2005 óta egyszer sem haladta meg az 5 százalékot. A tavalyinál is magasabb inflációt legutóbb 1993-ban, Szlovákia önállósodásának az évében regisztrálhattunk, amikor ez elérte a 23 százalékot” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A tavalyi árugrás szerinte főként az élelmiszerárak és a rezsiköltségek látványos megugrásával magyarázható. E két tétel a szlovákiai háztartások teljes kiadásainak már csaknem a felét teszi ki, így egyre kevesebb pénzünk marad egyéb termékekre és szolgáltatásokra.

Luxus lesz az étkezés

Az élelmiszerek esetében az árak éves szinten csaknem 20 százalékkal nőttek, miközben mind a kilenc megfigyelt élelmiszer-termékcsoportban drágulást mértek. Ez esetben is érvényes, hogy az év folyamán fokozatosan gyorsult a drágulás üteme, decemberben így már 28 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek átlagára, mint egy évvel korábban.

„A háztartások számára decemberben a húsipari termékek több mint 30, a tej, a sajt és a tojás 38 és a kenyér, valamint a péksütemények 26 százalékot is meghaladó drágulása okozta a legnagyobb érvágást. A gyümölcsök és zöldségek 16, illetve 24%-kal voltak drágábbak az egy évvel korábbinál. A legnagyobb árugrást, több mint 44 százalékosat ugyan az étolaj és a zsírok esetében mérték, ezek azonban kisebb súlyt képviselnek a vásárlók kosarában a fent jelzett termékeknél”

– tette hozzá Morháčová.

Több oka is volt annak, hogy tavaly jelentősen drágultak az élelmiszerek. „A termelők szerint ehhez leginkább a magas energiaárak járultak hozzá, nem szabadna azonban megfeledkeznünk az üzemanyagok látványos drágulásáról sem, hiszen az élelmiszereket nem elég megtermelni, azokat el is kell juttatni a boltokba” – mondta el Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Bajban a nyugdíjasok

A lakhatási és energiaköltségek esetében decemberben csaknem 17%-os áremelkedést mért a Statisztikai Hivatal, amihez leginkább a gáz- és áramszolgáltatás év eleji drágulása járult hozzá. Az év második felében azonban a tűzifa ára is látványosan megugrott, és csaknem az ötödével nagyobb összeget kértek a lakásokat bérlőktől is. És akkor még nem beszéltünk az üzemanyagokról, amelyek éves szinten átlagosan 26 százalékkal drágultak, de a nyári szezon kezdetén az éves árugrás elérte a 40 százalékot is. Többet fizetünk a legtöbb szolgáltatásért is. Drágultak például az éttermek, a postai szolgáltatások, többet fizetünk a fogorvosoknak, az állatorvosoknak és a fodrászoknak is.

A drágulás 2022 egészét tekintve is a nyugdíjasoknak okozta a legnagyobb érvágást. Az általuk leggyakrabban vásárolt termékek alapján összeállított, úgynevezett nyugdíjas- infláció megközelítette a 14 százalékot, míg az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez 13,1, a munkavállalói háztartások esetében pedig 12,6 százalék volt.

Ez vár ránk

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Várakozásaink szerint az áruk és szolgáltatások ára 2023-ban is látványos ütemben nőhet. A lakossági energiaárak a vártnál ugyan enyhébb mértékben emelkedtek, a vállalkozások megugró energiaköltségei azonban a fogyasztói árakban köszönnek majd vissza, így idén is viszonylag magas lesz az infláció. Egyes hónapokban ez továbbra is két számjegyű lesz, ami pedig biztos, hogy egy időre elfelejthetjük az alacsony inflációs szintet, például az euróövezet 2 százalék körüli inflációs célját” – állítja Sadovská.