Erdogan: Svédország ne számítson Törökország támogatására a NATO-csatlakozáshoz
2023. 01. 24., k – 09:44
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati „gyalázatos” Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza – nyomatékosította.
Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
A szombati tüntetés még nagyobb feszültséget szült Törökország és Svédország között.
Tüntetés zajlott szombaton Stockholmban. Rendőri biztosítás mellett egy radikális jobboldali iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista elégette a Korán egy példányát.
A török külügyminisztérium közleményében elmondta, hogy szent könyvük elégetését mélyen elítélik, hiszen sérti szent értékeiket. Svédországnak továbbra is szüksége van Törökország jóváhagyására a NATO-csatlakozáshoz.
„Ha valaki szerint nem kell a szólásszabadság, máshol kell élni” – mondta a Koránt elégető Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője. A férfi svéd állampolgár is.
Tobias Billström, a svéd külügyminiszter elhatárolódik az esettől, és visszataszítónak nevezte azt.
Egy másik tüntetés is zajlott szombaton Stockholmban: a kurdokkal való szolidaritás jegyében és Svédország NATO-csatlakozása elleni megmozdulásban több száz kurdpárti és baloldali radikális vett részt.
Svédország NATO-csatlakozásának feltételeként Törökország a Kurisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadatását követeli.
(24.hu, cszs)
A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.
A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására.
A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.
A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.

