Az utóbbiak kommunikációja és tettei jobb esetben marketing, rosszabb esetben pedig a manipulációig menő hazugság, hogy megtévesszék a választókat. Ez a szomorú tény érvényes a szlovákiai politikai életre.

Nem csoda, hogy egy ilyen országban az emberek bizalma a kormány iránt történelmi mélyponton van. Az OECD statisztikái szerint a 38 tagállam közül Szlovákiában a legalacsonyabb a kormány képviselőibe vetett bizalom. 2021-ben a választók kevesebb mint 22%-a bízott a szlovák kabinetben. Ez megdöbbentő adat. Nem túlzás azt állítani, hogy a politika Szlovákia legnagyobb problémája.

Hogyan lehet kijutni egy ilyen szánalmas helyzetből? A válasz az OECD-lista másik végén található: Svájc az első helyen áll a kormányzatba vetett bizalom tekintetében. A választók csaknem 84 százaléka bízik a kormányban, ami elképzelhetetlen Szlovákiában és általában a keleti blokk országaiban.

Svájc közvetlen demokráciával jutott erre a szintre. Az országban évente nagyjából három népszavazást tartanak. Ha az emberek kifogásolnak egy elfogadott törvényt, 50 ezer aláírás elegendő a népszavazás kiírásához. Ha egy „népi kezdeményezést” akarnak keresztülvinni, akkor 100 ezer aláírásra van szükség, ami jóval kevesebb, mint a fele akkora Szlovákiában. A svájci közvetlen demokrácia legfontosabb eleme azonban az, hogy náluk nincs semmilyen megkötés, már ami a résztvevők számát illeti. A tavalyi négy népszavazásuk mindegyikén mindössze 44 százalékos volt a részvétel. Ez azt jelenti, hogy ha a szlovák törvényeket alkalmaznák Svájcban, a svájciaknak nem lenne szerencséjük, és minden népszavazásuk kudarccal végződne.

A népszavazási részvételi kvórum, mint amilyen Szlovákiában van, a közvetlen demokrácia egyik fő akadálya. Így védik a politikusok a status quót. Mert amíg a kvórum magasan van meghatározva, addig a választópolgárok nagy része nem akar részt venni a népszavazáson, hogy meghiúsítsa azt. Ezt a múlt szombati voksolás is bizonyítja. Az urnákhoz járulók 97,5 százaléka, azaz közel 1,2 millió választópolgár szavazott az alkotmánymódosítás mellett. Paradox módon ez majdnem annyi szavazatot jelent, mint amennyit a korábbi kormánykoalíció pártjai kaptak a legutóbbi parlamenti választáson.

Ha a népszavazás részvételi aránya átlagos lett volna, valószínűleg sikeres lett volna. De kudarcba fulladt, mert a legtöbb politikai párt vezetői szabotálták a népszavazást. Akárcsak a három legfontosabb közjogi méltóság. Nem ez a módja annak, hogy az embereket jobban bevonjuk a politikai döntéshozatalba.

Svájc korábban sokkal rosszabb helyzetben volt, mint Szlovákia, és éppen a népszavazások voltak azok, amelyek az ország egyesítésének és a központi kormányzat legitimitásának eszközévé váltak.

Ha Szlovákia előre akar lépni, akkor nincs más választása, meg kell erősítenie a közvetlen demokráciát a politikai döntéshozatalban. Ez fájdalmas folyamat, és sok hibát fogunk elkövetni. De nincs jobb alternatíva, hacsak nem akarjuk folytatni a jelenlegi marazmust.

A szerző a Trend főszerkesztője