Pedig nem az, sőt… Egy kis homofóbiára ad okot az indítvány, mert az általa szorgalmazott megbélyegzés a diszkrimináció melegágya. Úgy látszik, hogy a miniszternek nem jutott egy igazán jó „bizalmas partner”, aki útba igazíthatná őt.

Az Európai Unió elítélte Oroszországot az emberi jogok megsértése miatt, s előbb-utóbb Szlovákia is célkeresztbe kerülhet, ha letér az igazi elfogadás útjáról. Mára már teljesen normálisnak kellene lennie annak, hogy a homoszexuális párkapcsolatban élők nyugodtan élhessenek bejegyzett élettársakként az EU bármely országában. Ezen felül senkinek nem származna hátránya abból sem, ha engedélyeznék a melegházasságot. Ha ketten szeretik egymást, akkor miért ne? A házasság intézményébe abszolút belefér a partnerségből és szerelemből kötött szövetség. A helyesebb és egyszerűbb irány a melegházasság felé vezető út, és nem fordítva.

Viliam Karas igazságügyi miniszter javaslata a következő: „Közjegyző előtt történő nyilatkozattétel során fel kell hatalmazni az élettársat, hogy bizalmasa lehessen a másik félnek. Ez alapján ez a személy például örökölhet, de a párja halála esetén a gyermekek gyámjának is kijelölhető.” Próbáljuk meg kibogozni… A javaslat sehol sem érinti azt, hogy ez az egész szerelemből történik. Ez egy „szerződés” két fél között, vagy épp egy előre megírt végrendelet. A bizalmat, az öröklést és a gyámságot magába foglalja a házasság vagy az élettársi kapcsolat intézménye, tehát a két fél között elismert a partnerség. A miniszter úr talán nem tudatosítja, hogy itt nem adásvételi szerződésekről, hanem két fél szerelmi kapcsolatáról van szó…

Volt már példa hasonló diszkriminációra a történelem során, nem biztos, hogy ezt az irányt kellene követni. Sajnos a miniszter javaslata ezen az úton kanyarog… Mi a különbség Vera és Lea párkapcsolata, illetve Péter és Mónika partnersége között? Szeretik egymást? Igen! Együtt szeretnének élni? Igen! Boldogan szeretnének egymásnak örök hűséget fogadni? Igen! Akkor Péter és Mónika ezt heteroként megteheti, Vera és Lea pedig leszbikusként elsétálhat egy közjegyzőhöz. Abszurdum…

Mivel Szlovákia szükséghelyzetben van, kénytelen valamilyen törvényt hozni a homoszexuális párok érdekében, de az előterjesztett javaslat nem az elfogadás jegyében készült. Nem árt tudatosítani, hogy a kormány helyzete és az itt élők hangulata nem épp rózsás, tehát felesleges szítani a tüzet. Másrészt pedig miért kell mindent túlbonyolítani? Ennyire nehéz lenne egyszerűen csak elfogadni a melegházasságot? Kinek fájna az? Annak is eljön az ideje egyszer, ha majd valamelyik politikus gyermeke vagy unokája kivándorolna amiatt, hogy házasságban élhessen partnerével. Egyelőre, úgy látszik, hogy az elfogadás és megértés csak púp a hátukon, sokan biztosabbnak érzik a megkülönböztetést. Szlovákia egyébként is széthullóban, ezért talán itt lenne az ideje, hogy valamit jól csináljunk…