Ulf Kristersson kiemelte: Recep Tayyip Erdogan török elnök „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó” és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagyrésze is nyomást gyakorolhat. Mindazonáltal hangsúlyozta: „a török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg”.

Bár a kormányfő nem említette a csatlakozás várható időpontját, leszögezte: nagyon rossz lenne a svéd nemzetbiztonság számára, „ha a szükségesnél hosszabb időt venne igénybe”. Hozzátette azt is, hogy minden a feszültségek elsimításán múlik, kiemelve, hogy bármikor kész találkozni Erdogannal.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont csütörtökön azt mondta, jelenleg nem látja értelmét török-svéd-finn háromoldalú találkozónak, újságírók előtt pedig leszögezte, Ankara „konkrét lépéseket” vár Stockholmtól, bár részletekre nem tért ki.

Erdogan a hét elején azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt.

Svédország – Finnországgal közösen – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét a transzatlanti katonai-politikai szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia.

A török kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.