Čaputová szerint Ukrajna megsegítésével a szövetségesek közösen teszik próbára a szolidaritást és az emberséget. Biden jelenlétét a rendkívüli B9-es csúcstalálkozón a szlovák allamfő annak bizonyítékaként jellemezte, hogy a transzatlanti egység erősebb, mint valaha.

Andrzej Duda lengyel elnök azzal nyitotta meg a találkozót, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója megváltoztatta Európa történelmét. Klaus Iohannis román államfő szerint Oroszország egy évvel ezelőtt Ukrajna lerohanásával megpróbálta tönkretenni az európai és a transzatlanti biztonságot.

Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin elmondta, a békét kell prioritásnak tekinteni, melynek megteremtése után hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcstalálkozón elmondta, az észak-atlanti szövetség nem engedheti meg Oroszországnak, hogy a jövőben is aláássa Európa biztonságát. „Meg kell törnünk az orosz agresszió körforgását” – mondta a B9 vezetőinek.

A találkozóra szimbolikusan az Ukrajna elleni orosz támadás megindításának első évfordulója előtt kerül sor, emellett a NATO keleti szárnya országainak elnökei azután találkoznak Joe Bidennel, hogy az amerikai elnök felkereste Ukrajnát.

A szerdai csúcs a NATO júliusban sorra kerülő vilniusi csúcstalálkozójának egyik előkészítő állomása, júniusban pedig Pozsonyban találkoznak a Bukaresti Kilencek (B9) – ez utóbbi egy hagyományos megbeszélés lesz, egy hónappal a NATO-csúcs előtt.

A B9-eket a NATO keleti szárnyának tagállamai alkotják, úgymint Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia.

(tasr, mti)