A „tételek” túlnyomó többsége fotó (kb. 70 ezer darab, ezek több, mint fele publikálatlan), de a kézzel írt dalszövegektől, naplójegyezetektől a tévéinterjúkon át a fellépőruhákig sokmindent kiállítanak majd. Felépítenek néhány teljes színpadi díszletet is, amelyeket David Bowie különböző turnéin lehetett látni. Az archívum egyes darabjait már kiállították azon az időszaki tárlaton, amelyet ugyancsak a V&A-ban rendeztek 2013-ban, azaz még Bowie életében, és amely később körbeturnézta a világ szerencsésebb nagyvárosait.

David Bowie a könnyűzene eddigi történetének legnagyobb kaméleonja. Úgy próbált ki különböző zenei stílusokat az évtizedek során, hogy mindegyik köré egy komplett látványvilágot és történeteket kreált, attól függően, hogy épp mi érdekelte – a német expresszionista filmek, az űrkutatás vagy a japán kabuki színház. Eközben végig abszolút emészthető, rádióbarát dalokat prezentált. Tanulmányok sora jelent meg arról, hogyan sikerülhetett neki évtizedeken át megtartania stabil rajongótáborát, illetve minden egyes korszakában újabb és újabb híveket szerezni. A legtöbb szakértő arra az ereményre jutott, hogy a nívós zene és az intelligens dalszövegek mellett a vizuális körítés is nagyban hozzájárult Bowie sikeréhez, aki egyébként már 1998-ban arról beszélt egy BBC-interjúban, hogy az internet tíz éven belül gyökeresen átformálja a zeneipart és kultúránk egészét.

Munkássága filmesekre, divattervezőkre is hatással volt. A gyűjtemény néhány darabja ikonikus, például az a színes kezeslábas, amelyet Freddie Burretti tervezett Bowie űralteregója, Ziggy Stardust számára, az Alexander McQueen által tervezett, brit zászlót idéző zakó, vagy a japán Kansai Yamamoto futurisztikus kreációja. A tárlatot 2025-ben nyitják meg.

Bowie 2016 jaunár 10-én hunyt el rákban, két nappal 69. születésnapja, illetve utolsó albuma, a Blackstar megjelenése után. Betegségéről még stúdiózenészei sem tudtak a felvételek alatt.