A látogatóközpont jó példája annak, hogyan nyer új formát és értelmet egy leromlott állapotú, de mégis értékes ingatlan. Az Igmándi úton található egykori méntelep, majd mezőgazdasági kombinát épületének teljes felújítására nem kevesebb, mint 1,5 milliárd forintot (vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 4 millió eurót) költöttek. Ide költözött át a városi Klapka György Múzeum, valamint itt fog működni az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének tudás-, ill. gyakorlati oktatóközpontja is, ahol az egyetemi hallgatók szakmai kurzusokon vehetnek részt.

Az idegenvezetők februári világnapjához kapcsolódóan szombaton több – mint utóbb kiderült, valóban népes – érdeklődő csoport járhatta be a belső tereket. Az embereket Molnár Attila (Fidesz) polgármester is üdvözölte, aki emlékeztetett, nem ez az első hasonló idegenvezetés. 2016-ban is bemutatták magát az épületet, ami azonban még akkoriban „elég siralmas látvány volt“, aztán a 2021-es Múzeumok Éjszakáján már a készülő látogatközponton vezethették körbe az embereket. A tervek szerint a Komáromi Napok alatt adhatják át hivatalosan a látogatóközpontot.

Az érdeklődőket Számadó Emese igazgató, Gátfalvi-Delbó Gabriella igazgatóhelyettes, valamint Pokorni Gábor történész vezette végig a kétemeletes épületen, bőven hagyva időt a nézelődésnek és a kíváncsiságnak. A földszint déli oldalon található állandó kiállítótérbe még nem léphettünk be, ugyanis a szakemberek még dolgoznak a helyi római leletanyagot bemutató tárlat berendezésén – a felkapcsolt világítás alapján azonban mindenki meggyőződhetett arról, hogy ide érdemes lesz visszajönni még.

Ahogy a név és részben a rendeltetés is mutatja, a látogatóközpontban a római múlt bemutatására kerül a hangsúly. Ez érthető, hiszen az egykori Brigetio 1992 óta tartó régészeti feltárásai nemzetközileg is jelentős helyszínné avanzsálták Dél-Komáromot. Ám nemcsak az ókorról van szó, hiszen a környék történelme nem fejeződött be az i.sz. 4. században. A földszinten és mindkét emeleten különféle panókiállítások mesélnek Klapka Györgyről, a mezőgazdasági kombinátról, ill. az épület felújításról, de nem marad említés nélkül a Solymosy-Gyürky kastély története, ill. az ún. Komáromi Értéktár sem. A központ nem lesz híján a kávézónak, valamint az eredeti formájában megtartott tetőtérben látványraktárat is berendeztek a muzeológusok. Itt túlnyomórészt római leletanyagot tartalmaznak a vitrinek, de más történeti korok helyi maradványai is láthatóak itt.

Számadó Emese nem mulasztotta el kihangsúlyozni azt sem, hogy a látogatóközpont egy „igazi városi beruházás“, mivel amit itt láthatnak a látogatók, a teljességgel a „miénk“, vagyis Dél-Komáromé.