Az IVP és az SAV elemzői rámutattak, Szlovákiában hiányzik a járásokra lebontott részletes előrejelzés a diákok és a tanárok létszámáról, s ez korlátozza a szükséges férőhelyek megbecslését az oktatási intézményekben, valamint megakadályozza, hogy megfelelő képet kapjunk arról, hány tanár fog hiányozni a következő években a rendszerből. Mária Balberčáková (IVP) és Tomáš Miklošovič (SAV) egy mikroszimulációs modell kidolgozásával igyekeztek feltérképezni, 2030-ig miként alakul a tanárok és diákok száma az egyes járásokban. A demográfiai tényezőkön kívül a modell paraméterei között szerepel például az iskola típusa, illetve az osztályismétlés, valamint a tanárok esetében figyelembe vették a nyugdíjba vonulást is.

Változó trend

Az elemzők megállapították, 2023- tól enyhe visszaesés lesz tapasztalható az óvodás gyerekek létszámában – a prognózis kidolgozásakor azonban nem vették figyelembe a kormány által javasolt intézkedést, mely törvénybe foglalná a négy-, majd a hároméves gyermekek számára garantált óvodai férőhelyet. Az oktatási minisztérium javaslatáról épp a parlament ma kezdődő ülésszakán dönthetnek a törvényhozók. Az előrejelzés szerint 2030-ig a legnagyobb visszaesés Pozsony megyében várható, a szakértők példaként említik, hogy 2021-ben ezerrel kevesebb gyermek született, mint az előző három évben. „Az óvodások száma csökkenni fog Nagyszombat és Trencsén megyében is. Eperjes és Kassa megyében azonban továbbra is nőni fog a diákok száma. Zsolna megyében lassabb tempóban ugyan, de szintén emelkedés várható” – áll az elemzésben. A modell alapján felvázolt táblázat szerint például a dunaszerdahelyi járásban 2010-ben 3255 gyerek járt óvodába (beleértve a speciális óvodákat is), a létszám az évek során fokozatosan emelkedett, míg 2021-ben elérte a csúcsot (4013-at), 2030-ra pedig az előrejelzés szerint 3862-re csökken. Az elemzők a 2011 és 2021 közötti időszakra vonatkozó adatok kalibrálásához a Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI), valamint az oktatásügyi minisztérium információs rendszerének statisztikáit használták.

A szakértők hangsúlyozták, Pozsony megyében nem biztos, hogy valóban látványos lesz a különbség – a felszabaduló helyek ugyanis lehetővé teszik, hogy több gyermeket írassanak be óvodába, valamint előfordulhat az is, hogy ismét felerősödik a mobilitás a főváros környékén.

Az alapiskolákkal más a helyzet – 2024-ig lényegesen megugrik a diákok száma, az emelkedés azonban ezt követően lelassul. A regionális lebontást tekintve úgy tűnik, a következő években csak Besztercebánya megyében csökken az alapiskolások száma.

A középiskolások terén 2027-ig várható növekvő trend, 2030-ra viszont már némi visszaesést jósolnak a tudományos intézetek munkatársai. „A diákok számának lényeges növekedését elsősorban a nyugat-szlovákiai demográfiai fejlemények, főként a Pozsony megyében kialakult helyzet okozhatja” – állítják az elemzők.

Elfogynak a tanárok

„A tanárhiány problémája már jelenleg is létezik Szlovákiában” – szögezik le, majd hozzáteszik, a 2020/2021-es tanévben a munkaügyi hivatal, illetve a profesia.sk álláskereső portálon összesen 2546 tanári állás volt meghirdetve, ami az adott iskolaévben alkalmazott tanárok 3,4%-ának felel meg. „Az egyes iskolatípusokban a tanárok számának kritikus helyzete elsősorban a tanárok magasabb életkorából adódik. Azáltal, hogy nem pótoltuk őket kellőképpen fiatalokkal, eljutottunk oda, hogy a tanárok átlagéletkora meghaladja a 45 évet” – figyelmeztetnek. Az elemezők kiemelik, 2021-ben a tanárok korösszetétele az alapiskolákban nem volt kritikus, az óvodák és a középiskolák estében azonban már nem mondható el ugyanez. A 60 évnél idősebb tanárok aránya az alapiskolákban 9, az óvodákban 13, a középiskolákban pedig 16% volt. „A középiskolákban a tanárok 5%- a 63 évnél idősebb. Az elkövetkező időszakban tehát az oktatási rendszernek szembe kell nézni a nagy létszámú nyugdíjba vonulással vagy pedig azzal, hogy megnövekszik a nyugdíjas korú dolgozó tanárok száma” – mutatnak rá a szakértők.

Becsüljük a pályakezdőt

A prognózis szerint 2022 és 2025 között évente 1600 tanár fog hiányozni az iskolákból, az évtized másik felében azonban még tovább mélyül a probléma: 2026 és 2030 között évente 2100 tanárral lesz kevesebb a szükségesnél. Az oktatási szakemberek szerint a kereslet és kínálat közötti eltérést a tanári szakma vonzóbbá tételével lehetne kiegyenlíteni – elsősorban a pedagógiai karok végzőseit kellene arra motiválni, hogy a szakmájukban helyezkedjenek el. A 2021- es adatok szerint ugyanis mindös – sze a tanári karok mester diplomás abszolvenseinek 39%-a kezdett el iskolában dolgozni. Balberčáková és Miklošovič szerint 2022–2025 közötti időszakban a végzősök 87%-ának kellene tanári állást vállalni ahhoz, hogy megszűnjön a hiány. Ha nem történik jelentős változás, 2026 és 2030 között már több új tanárra lesz szükség, mint amennyit kiképeznek az egyetemek – a prognózis szerint a friss diplomások 106%-ának kellene pedagógiai pályára lépnie.