Az Európai Központi Banknak a magas infláció letörésén és a recessziós aggodalmakon kívül a csütörtöki kamatdöntésénél már az Amerikából indult bankválság európai következményeit is mérlegelnie kellett. Az eurózónás infláció ugyan lassan csökken: februárban 8,5 százalékra mérséklődött, az EKB 2 százalékos inflációs céljától azonban még messze vagyunk. Jó hír ugyanakkor, hogy az euróövezet országai idén elkerülik a recessziót. Az amerikai Silicon Valley Bank csődje és a svájci Credit Suisse bank problémái miatt kirobbant szerdai bankpánikot követően azonban több elemző is azzal számolt, hogy az EKB ezúttal elhalasztja a kamatemelést. Hogy ennek ellenére mégis tartotta magát az eredeti ütemtervhez, azt a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke azzal magyarázta, hogy „a 2008-as válság után számtalan módon erősítették meg a bankrendszert, amely most sokkal ellenállóbb, mint akkor volt”. „Ha likviditási problémák lesznek, akkor közbelépünk. De egyelőre szó sincs ilyenről” – mondta Lagarde. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, arról az EKB elnöke nem sokat árult el. „Az EKB a további döntései során adatvezérelt üzemmódban lesz, és ha nem változnak meg az alapinflációs folyamatok, akkor a jegybanknak még lépnie kell” – ismerte el Lagarde az újabb alapkamat-emelések lehetőségét.

Az elemzők szerint az alapkamat újabb emelése miatt tovább drágul a hitelfelvétel, miközben a szlovákiai jelzáloghitelek ára már eddig is gyors ütemben nőtt. Míg 2022 januárjában az átlagos jelzáloghitel-kamatláb 0,99 százalék volt, idén januárra ez 3,22 százalékra emelkedett. Mit jelent ez a gyakorlatban? A Trend gazdasági hetilap pár napja közzétett elemzése szerint egy harmincéves futamidőre felvett, 200 ezer eurós hitel esetében a havi törlesztőrészlet 0,99 százalékos kamatnál 642 euró, 3,22 százalékos kamatnál pedig 867 euró, vagyis a havi törlesztőrészlet ez esetben 225 euróval nőtt. (mi, TASR)