Karol Kučera (OĽaNO), a tervezet beterjesztője az Európai Parlament 2007-ben elfogadott határozatára hivatkozik, mely felszólítja az Európai Unió egyes tagállamait, hogy olyan alapelveket fogadjanak el, melyek az alap- és középiskolákban három órát biztosítanak a testnevelés tantárgyra. Az indoklásban emlékeztet, Szlovákia 2008-ban, az új állami oktatási program kidolgozásakor háromról kettőre csökkentette a kötelező óraszámot tornából.

Első az egészség

A 15 évvel ezelőtti állapot visszaállítása mellett szóló fő érvek között említik, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyő előtt, ami nem kedvez az egészséges fejlődésnek. „A statisztikák azt mutatják, a gyerekek és a fiatalok 30%-a számára a testnevelés az egyetlen aktív fizikai tevékenység. A gyerekek további 40%-a csak alkalmanként mozog vagy sportol” – állítják a javaslat szerzői, majd hozzáteszik, az egészségügyi minisztérium a 2022-es állásfoglalásában szintén támogatja a tornaóra számának növelését. „A fizikai aktivitás hiánya az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, néhány rákos megbetegedés, a csontritkulás és más krónikus, nem fertőző betegségek egyik fő kockázati tényezője” – idézik a szaktárca álláspontját. A politikusok megjegyezték, a koronavírus-járvány és az óvintézkedések a testnevelés korlátozásához vezetett, ami a lelki és a mentális problémák elszaporodását eredményezte.

Mozogni, de hol?

A parlamenti vita során a képviselők egyetértettek a testmozgás fontosságában. A kezdeményezés ellenzői elsősorban azt kifogásolták, országszerte számos iskolának már a heti két tornaóra is gondot jelent, hiányzik ugyanis a tornaterem. A javaslat beterjesztői az indoklásban leszögezik, a statisztika, mely szerint az iskolák körülbelül 40%-a nem rendelkezik tornateremmel, a kisiskolák miatt torzult képest fest a valóságról. A javaslat szerint az alapiskolára, ahol ötnél kevesebb osztály működik, nem vonatkozna a kötelező három tornaóra. A kérdést csütörtökön és pénteken vitatták meg a parlamenti képviselők, első olvasatban kedden délelőtt kerül sor a szavazásra.

Kritika

Gröhling, az oktatási tárca korábbi vezetője a pénteki sajtótájékoztatón, majd a plénumban is bírálta az OĽaNO képviselőit, akik véleménye szerint nem tudatosították, hogy a harmadik tornaóra az egyházi iskolákban a hitoktatás rovására megy. „A törvény nem növeli az óraszámot, valahonnan el kell venni egy órát a testnevelés javára. Az iskolák ezáltal már nem választhatnak a rendelkezésre álló órák közül például matematikát, idegen nyelvet vagy hittant, hanem kötelezően testnevelést kell majd tanítaniuk. Ez számos problémát vet fel, például nem minden iskolának van tornaterme. A beterjesztett törvény legnagyobb abszurditása viszont az, hogy az OĽaNO keresztény képviselői megszüntetnek egy hit- tanórát az egyházi iskolákban, miközben azokban előírás, hogy két órát kell letanítaniuk” – jelentette ki. Példaként említette, hogy a negyedik évfolyamban egy rendelkezésre álló óra van, amit az iskolák általában saját profiljuk erősítésére használnak, ha azonban zöldet kap a törvénytervezet, kötelezően testnevelést kell majd tartani. Hozzátette, ebből is látszik, a javaslat beterjesztői amatőrök és nem értenek az iskolaügyhöz. Hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy a testmozgás fontos a fiatalok számára, de úgy véli, nem lehet ilyen módon ráerőltetni az iskolákra.

Richard Vašečka (Keresztény Unió), a parlament oktatási bizottságának elnöke a konzervatív Postoj portál szerint nem támogatja kollégái kezdeményezését. Gröhling kijelentését hazugságnak és rosszindulatú választási kampánynak nevezte. „Az iskolaügyi bizottság elnökeként nem értek egyet azzal, hogy a rendelkezésre álló óraszámból egy harmadik tornaóra kerüljön bevezetésre. Csak akkor támogatjuk a tornaórák számának növelését, ha elfogadunk egy olyan módosítást, mely értelmében ez nem a rendelkezésre álló órák – esetlegesen a hittanóra rovására megy. Ebben egyetértünk az oktatási minisztériummal is” – mondta.