A szervezők szerint ez az idei év egyik legnagyobb európai kulturális ünnepe, miközben az átlagemberek még csak nem is hallották a „színházi olimpia” szóösszetételt. Pedig ez már a 10. ilyen rendezvénysorozat a kontinensen.

Összesen 750 előadás kerül színre, Budapesten kívül Békéscsabától Győrig, Miskolctól Pécsig több mint 70 helyszínen. A már működő fesztiválok közül 20 csatlakozott a programsorozathoz, például az eddig nem túl nagy port kavaró VéNégy Fesztivál, a Győri Nemzeti Színház Duna Fesztiválja, a budapesti Karinthy Színház Mesemondó Fesztiválja, és a 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM), amelyet a Nemzeti Színház szervez, és amely az olimpia központi eseménye lesz. A július 1-jéig tartó fesztiválon közreműködők száma sem mindennapi: 7500 fellépő érkezik majd a világ minden tájáról.

Magyarország még 2020 januárjában kapta meg a jogot a színházi olimpia vendégül látására. Egy évvel később kiderült, hogy a magyar kormány 6,8 milliárd forinttal támogatja a rendezvényt. (Pénzről azóta nem esett szó, azaz nem tudni, emelkedtek-e mára a költségek, de a növekvő energiaárak és az infláció miatt vélhetően igen.) Orbán Viktor magyar miniszterelnök már 2021 nyarán fogadta Theodórosz Terzopulosz görög rendezőt, a színházi olimpia alapítóját és Valerij Fokin orosz rendezőt – utóbbit annak kapcsán, hogy a legutóbbi, 2019-ben megrendezett olimpia Szentpétervárott volt. Egyébként a kiváló orosz színházi kapcsolatokkal rendelkező színidirektor és rendező, Vidnyánszky Attila ötlete volt, hogy Magyarország pályázzon az esemény megrendezésére. Ő korábban úgy fogalmazott, hogy eddig nagy országok, óriási színházi kultúrák szervezték meg a színházi olimpiát, és az, hogy Budapest megkapta a jogot, Magyarországot is felemeli a nagy színházi kultúrák közé.

Az ötletgazda által vezetett Nemzeti Színház az előkészületek lebonyolítására egy céget hozott létre Színházi Olimpia Nonprofit Kft. néven, amelynek vezetője Vidnyánszky régi kollégája, Kulcsár Edit, és amelynek működéséről semmit sem tudni.

Az 1994-ben indult kezdeményezés célja a hivatalos megfogalmazás szerint a különböző színházi kultúrák és iskolák összekötése egy fesztivál égisze alatt, ahol a szakma és a közönség átfogó képet kaphat a világ színházművészetének örökségéről és a kortárs színházi tendenciákról.

Vidnyánszky minden magyarországi és határon túli teátrum részvételére számított a programsorozaton, a Katona József Színház és Örkény Színház igazgatói azonban már tavaly nemet mondtak a meghívásra. „A jelenlegi színházi helyzetben olyan súlyosak a hatalom által nem kedvelt színházak veszteségei, olyan mély az árok a két oldal között, annyira elmérgesedett ez a kibeszéletlenségekkel és rágalmakkal terhelt helyzet, hogy ennek feloldását elképzelhetetlennek tartjuk a nagyszabású színházi olimpián való közös részvétellel” – áll Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának állásfoglalásában. Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója szerint a részvétellel színháza közösséget vállalna azokkal, akik szétdúlták a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és a 6,8 milliárdos kormánytámogatásnak is találna jobb helyet. „A rendelkezésre álló összeg területünkön olyan kivételes, hogy egy részéből is hosszú távon lennének megoldhatók szakmánkban alapvető problémák – például a független színházak és társulatok helyzete, amelyeknek zavartalan működése a kőszínházi gyakorlat mellett a magyar előadó-művészet jövőjének egyik záloga. A döntést társulatunk egyetértésével hoztam meg” – közölte Mácsai. A szervezők végül a többi budapesti kőszínházat sem hívták meg az olimpiáról tartott egyeztetésekre.

A két szlovákiai magyar színház szintén részt vesz a programban, ha csak szimbolikusan is: a kassai Thália Színház április 24-én vendégszerepel Egerben, ahová A Noszty fiú esete Tóth Marival című, régebbi előadásukat viszik. A Komáromi Jókai Színház június 30-án éjfélkor (!) adja elő az esztergomi Várszínházban Az örökség című drámát, Rédli Károly rendezésében. A szlovák színházak közül a Kassai Állami Balett Tatabányán mutatja be Molnár Ferenc Liliomját, a Szlovák Nemzeti Balett pedig Győrben vendégeskedik júniusban.

A legnagyobb nyalánkságok természetesen a Nemzeti Színházban láthatóak majd, ott lép fel például a Mexikói Nemzeti Színház és a Pekingi Központi Drámai Akadémia társulata, de például Győrbe is eljutnak különleges előadások, többek közt Dél-Koreából és Ausztráliából.

Az olimpia sztárvendége Juliette Binoche francia színésznő, aki június 7-én Fény-anyag címmel „különleges olvasásperformance”-t prezentál a Nemzetiben. Ez a produkció a szervezők szerint egy születőben lévő előadás főpróbája, amely Az angyal válaszol című könyv nyomán készül, és a második világháború idején játszódik.

A háború ellenére Ukrajnából is érkeznek előadások. A kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Dráma Színház két előadást visz a MITEM-re a Nemzeti Színházba: Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című műve május 12-én látható, május 14-én pedig Albert Camus Caligulája kerül színre ugyanott. A fiatal tehetséggel, Ivan Urivszkijjel a színházi olimpia záróelőadásának rendezőjeként is megismerkedhet a magyar közönség: a Szentivánéji álom a Nemzeti Színház társulatának közreműködésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz látható június 24-én.

A teljes programot a szinhaz.org címen találják az érdeklődők