A szerb ortodox egyház Szlavóniai Egyházmegyéje és a Szeredi Holokausztmúzeum közös szervezésében nyílt kiállítás a múzeumban Jasenovac, az egykori koncentrációs tábor címmel. A tárlat Mária nővér 26 festményéből áll, aki az egykori jasenovaci tábor helyén létesült kolostorban festette le az ott történt eseményeket. A képeket nézve eleinte fel sem tűnik, milyen súlyos, tragikus eseményeket jelenítenek meg, hiszen csupa színes, szinte a gyermeki naivitásra emlékeztető rajzokat, festményeket láthatunk. A képaláírások azonban rávilágítanak arra, milyen történet rejlik a művek mögött, a készítőjüket mi inspirálta.

A kiállítást Jovan püspök, a szlavóniai (Horvátország) szerb ortodox egyházmegye macedóniai elöljárója nyitotta meg. Jovan püspök a 45 országot magába foglaló Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) szerbiai képviselője, vagyis a holokauszt történetével foglalkozó szakember is. A bevezetőben köszönetet mondott Martin Korčoknak, a Szeredi Holokausztmúzeum igazgatójának azért, hogy létrejött a kiállítás, illetve azért, mert olyan színvonalas múzeumot működtet, mint a szeredi, amely jó példája annak, hogyan kell kinéznie egy, a holokausztot bemutató intézménynek.

„Köszönettel tartozunk Ješajahu Andrej Jelíneknek is, aki a szlovákiai holokauszt témájának legelismertebb történésze az egész világon. Az ő szakterülete Szlovákia összehasonlítása a Független Horvát Állammal a második világháború idején. Jasenovac a világ 20 legnagyobb haláltáborának egyike, amelyről elmondhatjuk, hogy az egyik legkegyetlenebb kivégzőhely volt. Az odahurcolt rabok nem láttak gázkamrákat és krematóriumokat. Késsel, kalapáccsal végezték ki őket, a szerencsésebbeket lelőtték. Többségük nem zsidó volt, hanem szerb. A tábort a Független Horvát Állam katonái alapították 1941-ben. Az első áldozatok az ortodox egyház tagjai voltak, majd zsidók, valamint cigányokat és az újonnan alapított horvát állam ellenségeit is ott ölték meg, a becslések szerint legkevesebb 100 ezer embert”

– mondta el Jovan püspök. Úgy fogalmazott, a később létrejött szocialista Jugoszlávia idején az állami ideológia sokat tett a történelem meghamisításáért. A jasenovaci táborra való emlékezés egyenlő lett a gyűlölettel, a pesszimizmussal és a tudományos kutatás háttérbe szorításával.

„A jasenovaci tábor emlékműve nem a párbeszéd, hanem a harc szimbólumává vált. German pátriárka hozott új fényt az emlékezésben, aki azt mondta, meg kell bocsátanunk, de sosem szabad elfelejtenünk mindazt, ami Jasenovacban történt. Ezt a gondolatot vettük alapul akkor is, amikor 2005-ben megnyitottuk az egykori tábor helyén létesült holokausztmúzeumot. Ma kolostor működik Jasenovacban, ott él Mária nővér, aki forradalmat hozott az emlékezésben. Olyan képeket festett, amelyek a tragédia és a remény, a sötétség és a fény, valamint a halál és az élet határán mozognak. Pontosan azt a gondolatot jelenítik meg, hogy meg kell bocsátani, de sosem szabad felejteni”

– hangsúlyozta Jovan püspök.

Martin Korčok múzeumigazgató a megnyitó végén arra bátorította a jelenlévőket, hogy látogassanak el Jasenovacba, akár horvátországi nyaralásuk kitérőjeként. A rendezvényt azzal a gondolattal zárta, hogy ahogy a mostani Szlovákia sem az előző szlovák állam folytatása, ugyanúgy a mostani Horvátország sem az egykori Független Horvát Állam folytatása.