A DMA „a víz alatti akadályok” miatt azonban továbbra sem ajánlja, hogy a vezetékeken történt szivárgás 1 tengeri mérföldes (1,85 kilométeres) körzetében halásszanak, hajók horgonyozzanak vagy a tengerfeneket érintő munkálatokat végezzenek.

Az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeken szeptember 26-án észlelték először a szivárgásokat a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében. A négy szivárgás közül kettő a svéd, kettő pedig a dán gazdasági övezethez tartozó területen található, és bár mind a két ország szerint a gázvezetékek szivárgása szándékos rongálás következménye, még nem biztosak benne, hogy ki volt a felelős.

Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal a Balti-tenger alatt. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom.