Az elemzés szerzői emlékeztetnek, az európai háztartások legnagyobb kiadása a lakhatással kapcsolatos, a második legnagyobb összeget pedig a közlekedésre költik az emberek. Az utazás ráadásul az Európai Unió üvegházhatású gáz kibocsátásának 25%-áért és az unióban felhasznált kőolaj közel 70%-áért is felelős. „Az autó és légi közlekedésről a tömegközlekedésre való áttérés kulcsfontosságú stratégia az üvegházhatású gázok kibocsátása és az olajigény csökkentéséhez Európában. Ha a személygépkocsival megtett utaknak akár csak 5%-át tömegközlekedésre váltanánk az EU-ban, az olajigény körülbelül 7,9 millió tonnával csökkenne, ami 25 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg” – hangsúlyozták a szakértők.

Zöld jegyek

A szervezet elsősorban „klímajegyek” bevezetését szorgalmazza, ami alatt megfizethető, hosszú távú tömegközlekedési jegyeket értenek, amelyek egy ország vagy adott régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. A dokumentumban kiemelik, ha a tömegközlekedés mindenki számára megfizethetővé válik, az emberek a személygépkocsiról válthatnak a környezetbarát mobilitási formákra, és ezzel hozzájárulhatnak az éghajlati válság elleni harchoz. A 30 európai országból begyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutottak, egyelőre egyetlen országban sem létezik ideális „klímajegy”, érdekes kezdeményezések azonban akadnak – példaként említik Luxemburgot, Máltát, Ausztriát és Spanyolországot. A lista élén maximális (100 ponttal) Luxemburg végzett, ami nem meglepő, hiszen 2020 óta teljesen ingyenes a tömegközlekedés – a vonatokat beleértve –, s a lakosoknak már nincs szükségük menetjegyre. A zöldszervezet szerint azonban ez az intézkedés nem hozott látványos eredményt, amit elsősorban azzal indokolnak, több mint 200 ezer ember az ország határain túlra ingázik, s emiatt drága jegyet kellene váltaniuk a külföldi járatokra. Ausztriában 2021-ben bevezették ugyan az ún. Klimaticketet, a napijegy ára azonban 3 euró körül van, ami nem mindenki számára megfizethető.

Magas áfa

Magyarország viszonylag előkelő helyezést ért el – 54 ponttal nyolcadik lett a rangsorban. A szakértők méltatták a különböző csoportoknak – időseknek, diákoknak stb. – járó kedvezményeket, a másik oldalon viszont figyelmeztetnek a rendkívül magas áfára (27%). A vizsgált országok közül sehol nincs ilyen magas áfa. Jellemzően Kelet-Európában sújtják magas adóval a tömegközlekedést – Bulgáriában, Észtországban és Szlovákiában 20%, Horvátországban pedig 25%. Az EU-s átlag ehhez képest 11%, ami így is magasabb, mint más alapszolgáltatások esetében. Dániában, Írországban és az Egyesült Királyságban például teljesen áfamentes a tömegközlekedés, további 10 európai államban pedig 10%-nál alacsonyabb az áfa. A szervezet munkatársai rámutatnak, hat országban (Románia, Bulgária, Észt-ország, Szlovákia, Horvátország és Magyarország) jelenleg ugyanúgy megadóztatják a tömegközlekedést, mint az ékszereket vagy a luxusórákat. Ugyanakkor az EU-ban a határokon átnyúló repülőjegyek áfája 0%, ami alacsonyan tartja a környezetszennyező közlekedés árát, miközben az éghajlatbarát közlekedés továbbra is drága marad.

Progresszív Pozsony

Szlovákia mindössze 5 ponttal, hátulról a 7. helyen zárva a lista végén kullog. Az értékelés szerint a gyerekekre, diákokra és nyugdíjasokra vonatkozó kedvezményeken kívül „semmi progresszív” nincs a szlovák rendszerben, amiért pluszpontokat lehetett volna kiosztani, ráadásul az áfa is nagyon magas. Katarína Juríková, a Greenpeace Szlovákia igazgatója szintén úgy véli, ha hatékonyan akarunk küzdeni a klímaválság ellen, a tömegközlekedés hozzáférhetősége az egyik módja a kibocsátás korlátozásának. „Európában több ország is bevezette az előnyös klímajegyeket. Szlovákiának is meg kellene mozdulnia, és lépéseket kellene tennie egy civilizáltabb Európa felé” – tette hozzá.

Pozitív hír, hogy Pozsony sokkal jobban teljesített a fővárosok párbajában és számos világvárost maga mögé utasítva az ötödik helyet foglalta el a táblázatban. A 30 ország közül – azokat kivéve, ahol ingyenes a tömegközlekedés – Pozsonyban a második legolcsóbb a városi közlekedés. Ebben a kategóriában a maximális száz pontot bezsebelő Tallinn győzött, ahol már 2013-ban – elsőként Európában – a helyi lakosok számára ingyenessé vált a tömegközlekedés.

Az értékelés szerint a városok általánosan progresszívebbek, mint az országok – szinte minden városban vannak előnyös hosszú távú jegyek vagy előfizetések és kedvezményes alternatívát biztosítanak a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára is. Több helyen azonban a jegy egyértelműen túl drága. „Ezek az egyenlőtlenségek világossá teszik, hogy Európa messze van az egyszerűen használható és mindenki számára megfizethető tömegközlekedési rendszertől” – zárják az elemzők.