„Szlovákiában nagyjából minden ötödik munkáltató, egész pontosan a 22%-uk tervezi, hogy idén növeli alkalmazottainak a számát. Nem meglepő, hogy az új alkalmazottak felvételét fontolgató cégek között a nagyobb vállalatok dominálnak, közülük csaknem minden harmadik keres új dolgozókat. Ezzel szemben – elsősorban a gazdasági bizonytalanság miatt – a megkérdezett munkáltatók 7%-a tervez létszámcsökkentést” – derül ki a ČSOB bank és a Datank ügynökség legfrissebb felméréséből.

Hiányzó munkaerő

Amiben a munkáltatók többsége megegyezik az az, hogy a munkaerőpiacon továbbra is hiány van a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező jelöltekből.

„Erre a vállalatok nagyjából 70%-a panaszkodik, miközben a legnagyobb hiány a műszaki, informatikai és feldolgozóipari alkalmazottakból mutatkozik”

– mondta el lapunknak Dáša Polláková, a ČSOB vállalkozókért és kisvállalkozásokért felelős osztályának a vezetője. A szakképzett munkaerő hiányára szerinte gyógyírt jelenthetnének a külföldi vendégmunkások, a most közzétett felmérés szerint azonban a munkáltatók 72%-a ódzkodik ettől a lehetőségtől, és a jövőben sem tervezi, hogy külföldiekkel pótolja a hiányt. Hogy erre idén első alkalommal sort kerít, azt a cégek alig 1,5 százaléka jelezte, a munkáltatók nagyjából tizede ugyanakkor már most is alkalmaz külföldieket, és azt tervezi, hogy továbbiakat vesz fel.

„A munkaerőpiaci helyzet – legalábbis a munkáltatók szemszögéből – továbbra is rendkívül feszült. A munkanélküliség történelmi mélypont közelében van, és jelentős gondot okoz a szlovákiai munkavállalók külföldre áramlása is, különösen a jól képzett fiataloké”

– mondta el Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza. A megoldás szerinte a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok hazacsalogatásában rejlik. „Szlovákia még mindig azon országok közé tartozik, amelyek nem vonzzák a külföldi munkaerőt, ugyanakkor több százezer szlovákiai dolgozik külföldön, ami jelentős agyelszívást jelent a gazdaság számára” – tette hozzá Gábriš.

Bizonytalan jövő

„Az aktuális helyzet az, hogy még ha egy ágazatban a vállalatok nem is tervezik új alkalmazottak felvételét, vagy akár létszámcsökkentést is fontolgatnak, a helyzet két-három hónapon belül megfordulhat. Ez ugyanis összefügg a termékek és szolgáltatások iránti gyorsan változó kereslettel” – figyelmeztet Zuzana Rumiz, a Manpower Group Slovensko munkaerőpiaci társaság vezérigazgatója. Szerinte a bizonytalanság azzal is magyarázható, hogy a legtöbb új munkahelyet Brüsszelből származó pénzekből hozzák létre. Szlovákiának csak a még fel nem használt uniós forrásokból várhatóan 4,6 milliárd eurót kellene elköltenie az idei év végéig, az uniós gazdaságélénkítési terv pedig az idei évre közel 1,7 milliárd eurós beruházást irányoz elő. Elsősorban az építőiparban jöhetnek létre ideiglenes munkahelyek. Jellemző példa erre az épületek szigetelésével foglalkozó mesteremberek iránti növekvő kereslet. A vállalatok azonban szinte azonnal elbúcsúznak majd az ilyen, többnyire önfoglalkoztatásban dolgozó alkalmazottaiktól, miután a fel nem használt uniós forrásokból származó támogatások kifutnak. Emiatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy jövőre meredeken emelkedhet a munkanélküliség.

Alacsony fizetések

A munkáltatóknak azzal is szembe kell nézniük, hogy egyre több alkalmazottjuk áll majd elő béremelési követelésekkel, mivel a növekvő infláció miatt a fizetésük egyre kevesebbet ér. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint ez már a vásárlásokon is meglátszik. A magas infláció miatt egyre több család kénytelen spórolni, márciusban így már 6 százalékkal kevesebb pénzt hagytunk az üzletekben, mint egy évvel korábban. Ekkora visszaesésre legutóbb 2021 februárjában volt példa, amikor a koronavírus-járvány akkori hulláma miatt szigorú lezárásokat vezettek be a kereskedelemben.

„A magas infláció és a háztartások csökkenő reáljövedelmének a negatív hatásai egyre jobban meglátszanak a háztartások fogyasztásán, ami különösen az alacsony jövedelmű családokat sújtja. A helyzet az elkövetkező hónapokban ráadásul tovább romolhat, mivel a kevésbé tehetős háztartások tartalékai már kimerültek”

– mondta el Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.

A ČSOB bank és a Datank ügynökség által megkérdezett munkáltatóknak ennek ellenére csak a 34%-a tervez általános béremelést, és átlagosan csupán 12%-kal növelnék a fizetéseket, ami elmarad az árszint elmúlt időszakban mért 15 százalékos növekedésétől. „A fizetésemelést fontolgató cégek között az építőipari, adminisztratív és IT-vállalkozások dominálnak. Regionális szempontból pedig a legtöbb ilyen cég Eperjes és Trencsén megyében található” – figyelmeztet Polláková. A cégek 35 százaléka ugyanakkor idén nem tervez változtatni a fizetéseken, a válaszadók több mint egynegyede pedig csak egyes alkalmazottak fizetését tervezi megemelni.