Az NSM kedden ismertetett jelentésében amellett, hogy jobb védelmi intézkedéseket követelt, felmutatta az infrastruktúra sérülékeny pontjait. A biztonsági hatóság szerint különösen „a gáz-, az áram- és az elektronikus kommunikációs hálózatok” sérülékenyek szabotázsakciókkal szemben.

Az NSM hangsúlyozta, hogy a szárazföldi létesítményekhez hasonlóan a tengeralatti infrastruktúra esetében is biztonsági intézkedésekre van szükség „a biztonság észszerű szintjének szavatolása végett”. Az NSM több mint ötven nemzetbiztonsági hiányosságot azonosított jelentésében.

Az NSM vizsgálatát a balti-tengeri Északi Áramlat gázvezetékeknél történt 2022. szeptemberi robbanások nyomán indította.

Norvégia Európa egyik legfőbb energetikai beszállítójává lépett elő az ukrajnai háború miatt. A gáz- és kőolajszállítás javarészben csővezetékek kiterjedt tengeralatti hálózatán keresztül zajlik, mindemellett Norvégia áramot is exportál, szintén tengerfenéken lefektetett kábeleken keresztül.