A tudatosabb fogyasztókat megcélzó termékek azonban sokszor csak látszólag szolgálnak környezetvédelmi célokat, a jól hangzó állítások tetemes része olcsó reklámfogás, amely mögött nincsenek konkrét erőfeszítések. Magyarul: az ilyen állítások jelentős része túlzás, ferdítés vagy féligazság. Ezeket a megtévesztő vagy hamis üzeneteket hívják angolul greenwashingnak, magyarul pedig zöldre festésnek, ami egy olyan megtévesztő üzleti gyakorlat, amely a nagyobb profit érdekében kihasználja az emberek jogos félelmeit a környezetszennyezéstől és az éghajlatváltozás negatív hatásaitól.

Hogy komoly problémáról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Európai Parlament (EP) május 11-ei ülésén a képviselők csaknem egyhangú döntéssel fogadták el a környezetbarát jellegre utaló megtévesztő állítások, vagyis a zöldre festés tilalmára vonatkozó javaslatot. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy csak azok használhassák a zöld jellegre utaló környezetbarát, klímasemleges, valamint egyéb ökohivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják. Véget vetnének annak is, hogy egyes gyártók a termék egészét környezetbarátnak tüntessék fel olyan esetben, amikor annak csak egy részére igazak az állítások. Véleményük szerint egyszerűsíteni kellene a terméktájékoztatókon is, és csak a hatóságok és hivatalos tanúsítási rendszerek ökocímkéit kellene engedélyezni.

A szándék dicséretes, a probléma gyors és hatékony orvoslására azonban így sem számíthatunk. Aki tisztában van az uniós jogalkotással, az tudja, hogy míg valamilyen szabály eljut a megvalósításig, azt gyakran úgy kilúgozzák, hogy alig van valamilyen hatása. A fent említett javaslat európai parlamenti elfogadásával most megkezdődhetnek az új szabályokat rögzítő irányelv végleges szövegével kapcsolatos egyeztetések az Európai Parlament és a tagországok között. Ez utóbbiak véleményét pedig nagyban befolyásolják majd a nagyvállalatok, hiszen a greenwashing esetében is sokmilliárdos üzletről van szó. Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok egy korábbi felmérése szerint a vizsgált céges weboldalak 42%-a esetében a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások hamisak vagy félrevezetőek voltak, ami tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Ahelyett, hogy az uniós jogszabályok szigorítására várnánk, fogyasztóként már most is felvehetjük a harcot a greenwashing ellen. Akik komolyan gondolják a környezetvédelmet, azok ma már az interneten keresztül tájékozódhatnak a cégek által alkalmazott, zöldre festéssel kapcsolatos átverési technikákról, így jó eséllyel elkerülhetik, hogy becsapják őket. Akik azonban úgy gondolják, hogy erre nincs idejük és energiájuk, azoknak is érdemes átértékelni a fogyasztási szokásaikat, hiszen a környezetért és persze a pénztárcánkért is úgy tehetjük a legtöbbet, ha visszafogjuk a felesleges vásárlásainkat, amelyek nagy része végül úgyis a kukában végzi, függetlenül attól, hogy környezetbarát vagy sem.