Mikszáth így ír erről a Magyarok szaporítása című cikkben: „Wlassics kultuszminiszternek jutott eszébe az a zseniális gondolat (annak ösmerték el a pedagógusok is, a politikusok is), hogy az elemi iskolákban, a nem magyar ajkúakban, száz olyan magyar mondatot kellene betanítani a gyermekeknek, amelyben benne van körülbelül mindaz, amire nekik első szükségük lehet egy esetleges érintkezésben a magyarokkal. Ezzel a száz mondattal a gazdájuk már bátran elindulhat a magyarok közé, nagyjában beszélni képes velök.”

Morognak a tanügyi bácsik? Miért került Mikszáth munkája a támadások kereszttüzébe? Kik voltak a legélesebb kritikusai? Miként válaszolt Mikszáth az ellene felhozott vádakra? A társalgófüzetecske mondatai valóban a valódi életet tükrözték?

Sztakó Zsolt érdekes írása a már megvásárolható Vasárnapban!