A közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.

A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában – közölték.

„A jegyzék fontos mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatás és a jóvátétel biztosításához Ukrajna és a háború miatt sokat szenvedett ukránok számára” – fogalmaztak, majd hozzátették: biztosítani kell, hogy a nyilvántartás mihamarabb működőképessé váljon, és az orosz agresszió áldozatai benyújthassák követeléseiket.

A közlemény Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnököt idézte, aki azt monda: a szolidaritás Ukrajnával, valamint a megtámadott ország támogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága izlandi elnökségének egyik fő prioritása. Hangsúlyozta, az Európa Tanács fontos szerepet tud játszani és kell is játsszon az orosz agresszió során elkövetett bűnök elkövetőinek elszámoltathatóságának biztosításában. A jegyzék fontos a háborúban elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szempontjából, és erős üzenetet hordoz Ukrajna megingathatatlan támogatásáról – mondta.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért”.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.