Akik úgy igyekeznek szert tenni bizonyos pluszbevételekre, hogy online platformokon keresztül adják ki hosszabb-rövidebb időre a lakóingatlanaikat, azoknak fel kell készülniük az ezzel kapcsolatos változásokra. Az állam nem csupán pontosan látja majd az így szerzett jövedelmeket, de ezzel kapcsolatban hamarosan még több uniós szabályozásra és bürokráciára számíthatunk. Az idei évtől Szlovákiában is életbe lépett a nemzetközi adóügyi segítségnyújtásról és együttműködésről szóló jogszabály módosítása, amely az uniós DAC7 irányelvet ülteti át a gyakorlatba. Ez utóbbi új jelentéstételi kötelezettséget jelent a digitális platformok számára az egész Európai Unióban és azon túl is. Ennek értelmében ezeknek a platformoknak 2024 januárjáig kell jelenteniük a 2023-ra vonatkozó adatokat az adóhatóságnak.

Szigorúbb ellenőrzés

Eddig gyakran előfordult, hogy a szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelmet az ebből élők nem vallották be, vagy jócskán alulbecsülték, a szlovákiai adóhivatalok pedig csak külön kérésre kaptak információt az ilyen jövedelmekről a digitális platformoktól. Az új szabályok alapján azonban már kötelezően be kell jelenteniük az adatokat a DAC7 űrlapon keresztül. A bejelentési kötelezettség elsősorban az ingatlanok bérbeadásával, a szálláshely-szolgáltatással, a különböző személyi szolgáltatásokkal, az áruk értékesítésével és az autók bérbeadásával foglalkozó digitális platformokra vonatkozik. Az adóhivatalok az így összegyűjtött adatokat pedig más uniós országokkal is gond nélkül kicserélhetik.

Egyes online platformok szolgáltatásait nem csupán a vállalkozások, hanem a magánszemélyek is igénybe vehetik. Ők gyakran a személyes bankszámlájukra utaltatják az ingatlan kiadásából származó jövedelmüket, és ezt „elfelejtik” bevallani az adóhivatalnak – mondta el a Trend gazdasági hetilapnak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. „Voltak olyan külföldi társaságok vagy magánszemélyek is, akiknek a fenti szolgáltatásokból származó jövedelmét az online platformokról szlovák bankszámlákra küldték. Gyakran rövid távú szállást biztosítottak, miközben az ingatlanok nem Szlovákiában voltak” – tette hozzá a szóvivő.

Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a változásoknak elsősorban az adóellenőrök örülnek.

„Az adóhatóság ezen adatok alapján fogja ellenőrizni az adóbevallásokat. Az állam így hasznos információkhoz jut, ami végső soron az adóbehajtás hatékonyságának a növeléséhez vezet”

– figyelmeztet Silvia Hallová, a Grant Thornton tanácsadó cég partnere. Magyarul: azoknak, akik egyáltalán nem, vagy csak részben vallották be ezeket a jövedelmeket, vigyázniuk kell, mert az állam jobban odafigyel rájuk. „Azon adófizetők számára azonban, akik eddig is becsületesen bevallották az online bérbeadásból vagy egyéb szolgáltatások és áruk értékesítéséből származó jövedelmüket, az új szabályok szinte semmilyen változást nem jelentenek az eddigiekhez képest” – mondta el a Trendnek Mária Sameková, a Szlovák Adótanácsadói Kamara (SKDP) felügyelőbizottságának az elnöke.

További változások

Brüsszel azonban ennyivel nem éri be, és további szigorításokat tervez. Ezek szerint azoknak a szállásadóknak, akik digitális platformokon keresztül adnak ki ingatlanokat az EU-ban, meg kell majd osztaniuk az ezzel kapcsolatos adatokat a települési önkormányzatokkal is. Ennek részeként egy nemzeti „digitális ügyintézési pontot” hoznak majd létre az ilyen adatok átadására. Ezt az újítást az Európai Bizottság idén március 3-án hagyta jóvá, és a szakemberek máris bírálják.

„Tény, hogy az államoknak rendelkezniük kell a szállásadókra vonatkozó adatokkal az olyan platformokról is, mint a Booking vagy az Airbnb, hogy ellenőrizni tudják az adózási szabályok betartását. Figyelembe kell azonban venniük azt is, hogy kik nyújtanak szállást ezeken a platformokon. Legtöbbször nem tipikus vállalkozókról van szó, sokkal inkább azokról, akik a szálláshelyek bérbeadásából tesznek szert némi pluszbevételre. A további szigorítások azonban vagy teljesen elriaszthatják az embereket a rövid távú ingatlankiadástól, vagy a bérbeadóknak jelentősen meg kell majd emelniük a bérleti díjakat, emiatt pedig már nem lesznek versenyképesek a hagyományos szálláshelyekkel szemben”

– mondta el Hallová.

További újdonság lesz az a hamarosan megjelenő irányelv is, amely többek között kötelezővé teszi az áfa megfizetését a digitális platformokon keresztül közvetített szállás- és szállítási szolgáltatások után. Ez anélkül történik majd, hogy a szállás- vagy szállítási szolgáltatónak meg kellene haladnia valamilyen árbevételi küszöböt. Ezek a változások várhatóan 2024. január 1-jétől lépnek hatályba. A szakemberek szerint így sok szállásadó lesz kénytelen átgondolni a további működését. (mi, trend.sk)